A magyar szó még nem magyar érzés, az ember, mert magyar, még nem erényes ember, és a hazafiság köntösében járó még korántsem hazafi. S hány ily külmázos dolgozik a haza meggyilkolásán…
A fenti idézet a pontosan 225 évvel ezelőtt született gróf Széchenyi Istvántól származik.
Szemlélete, éleslátása, írásai ma talán időszerűbbek, mint az 1800-as években. Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Bécs, Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit Kossuth Lajos a
legnagyobb magyarnak
nevezett.
Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője.
A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik.
Számos intézmény alapítója és névadója.
Nemzetünk azóta sem tudott felmutatni még egy ilyen kivételes személyt, aki hazája előbbre jutásáért annyit tett volna, mint Széchenyi István.
Számos műve közül az egyik legismertebb a Hitel. Íme egy rövid idézet a műből.
Ha fáradtságot, időt nem sajnálva értelmezzük fejezeteit, sokat tanulhatunk belőle, miközben rájövünk, soha nem volt aktuálisabb Széchenyi tanítása, mint ma.
Gondoljuk át a mondottat vigyázattal s részrehajlás nélkül, tüstént előnkbe ötlik: hogy szinte minden tetteinkben a természeti rendet mindég meg akarjuk előzni.
A nagyobb rész előbb költi jövedelmét, mint zsebiben van; a serdülő úgy veszi ereje hasznát, mint a férfiú; a tanuló tanít.
Vizsgáljuk a világ történetit messzebbrűl, közelebbrűl, magas s alacsony helyeztetésben, s nem fogjuk tagadhatni, hogy némely uralkodó legszentebb szándékábúl eredt cél azért nem gyökerezhetett, mert a nép, a sokaság elfogadására még nem volt megérve; hogy mindenütt látunk összebomlani kezdeteket, újakat mathesisi rend híja miatt.
Magyar Nő Magazin
Powered by Facebook Comments