Úton, útfélen hallom „modern” szülők gyerekeinek megszólítását. Dzseniferek, Arielek, Benjaminok és még sorolhatnám mennyi puccos, nem magyar eredetű keresztnévre hallgató gyerekek fordulnak meg szüleik után a hívó szóra.
De vajon van értelme idegen keresztnevet adni az újszülötteknek? Talán különlegesebb egyéniségekké fejlődnek, mint mások?
Régebben volt egy naptári bizottság, ők döntöttek arról, hogy az új nevek közül melyiknek mikor lehet a névnapja. Például a Zoránt az énekes születésnapján, március 4-én ünneplik. A Magyar Tudományos Akadémia pedig nyíltan megtiltotta sok szép magyar keresztnevünk használatát (a héber nevek viszont, furcsa módon nem esnek korlátozás alá).
Elgondolkodtató hogy mekkora elemi erővel igyekeznek ősi kultúránkat, hagyományainkat kitörölni úgy, hogy múltunknak még írmagja se maradjon. Képzeljük csak el, mi történne például Japánban, ha egy ősi szamuráj kori keresztnevet nem lehetne anyakönyveztetni? Elsüllyedne a kulturális miniszter szégyenében és lemondana!
– Nem adhatjuk Koppány (árván maradt) fiainak a nevét saját fiunknak: Babócsa vagy Berzence. (Berzence és Babócsa állt bosszút Szent István fián,Imrén apjuk halála miatt. )
– Álmos dédapjának Anonymus szerinti neve szintén tiltott (Ed)
– Nem adhatjuk Árpád vezér legidősebb fiának a nevét (Irnek)
– Álmos fejedelem testvérének a nevét sem.
– Emese férjének a nevét sem… (Ügyek)
– Hunor és Magor monda szerinti édesanyjának a nevét
– Koppány egyik feleségének nevét
-… ahogy Atilla hun fejedelem fiának a feleségéről sem nevezhettük el lányunkat (Zsejke, de az ly-os változata szerencsére már használható!)
A helyzet némiképp változott, de a gyermekek „védelme” érdekében még mindig nagyon sok keresztnév használata tiltott.
Magyarországon, ha egy szülő nem talál az MTA Nyelvtudományi Intézetének honlapján elérhető utónévjegyzékből számára megfelelő keresztnevet a gyermekének, akkor kérvényt kell benyújtania a helyi anyakönyvvezetőhöz vagy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Anyakönyvi Osztályára Az eljárás illetékköteles. Nagyon sok bizonyítottan ősi magyar nevet azonban nem lehet anyakönyveztetni és az anyakönyvi hivatal még ma is visszadob számos ősi magyar keresztnevet.
Az ősi, magyar eredetű, engedélyezett keresztnevek aláhúzással vannak jelölve a http://magyarnevek.hu/ honlapon.
És mivel, nagyon megtetszett a honlap üdvözlőszövege, ezt most teljes egészében idemásolom!
Magyar Édesanyák és Édesapák!
Az újszülött magyar gyermek ősmagyar
eredetű neve
hirdesse büszkén,
hogy a Kárpát-medencében olyan nép él,
mely múltjához, áldott ősei emlékéhez és
önmagához hű marad,
mind e világ végezetéig!
A magyar név: hit és színvallás,
kegyelet a nemzeti múlt iránt
és zálog népünk fennmaradására!
Férfi nevek:
Agárd – Árpád kora elötti név, türk eredetű személynév.
Apszik – Az Apszik hun eredetű férfi név. Jelentése: kis öccse. Egy a rómaiaknál alvezéri tisztséget betöltő hun hadvezér is e nevet viselte.
Aripeit – Az Aripeit ősi szittya eredetű férfi név, Hérodotosz tesz róla említést, mi szerint Aripeit egy szittya király volt.
Babócsa – Koppány egyik árván maradt fia. A másik Berzence. Berzence és Babócsa állt bosszút Szent István fián,Imrén apjuk halála miatt.
Batbaján – Batbaján, Kürt legidősebb fia volt, aki népével az Azovi tengertől keletre maradt.
Berzence – A Berzence régi magyar eredetű férfi név. Koppány árván maradt fia, jelentése: berzenkedő, állandóan ellent mondó.
Bolyk – A Bolyk ősi magyar eredetű férfi név, jelentése: bika. Anonymus az erdélyi Gyula fiát illeti e névvel.
Bóta – A Bóta magyar eredetű férfinév. Sáta és Bóta regéjében szerepel.
Csemen – Marcel Brion Atilláról szóló könyve szerint Csemen Atilla dédapja volt. Mátyás királynak volt egy nagy könyve – melyben le volt írva a magyar királyok geneológiája Nimrudtól kezdődően.
Csík – A Csík ősi magyar-székely férfi név, jelentése: csík (hal). A csík népnevet az orkhoni felirat (VIII. század) is hordozza.
Csöged – A Csöged ősi magyar-székely eredetű férfinév, honfoglaláskori tulajdonnév. A Maros völgyében egy település ezt a nevet viseli.
Csoltó – Csoltó népünk utolsó róvósámánja volt, 949-1056-ig élt. Akkoriban az átlag ember nem tudott írni, így hát a róvósámánok feladata volt a fontosabb események feljegyzése, levél írása más uralkodóknak.
Ed – Anonymus szerint Ed volt az akkori magyarok vezére, Ugek (Ügyek) apja, Álmos dédapja. „[…]ezért hívták őt magát Álmosnak, ki volt Eleud, ki volt Ugek, ki volt Ed, ki volt Csaba, ki volt Etele fia[…]”
Ennedzur – Ennedzur egy Hun fővezér volt.
Fajszász – Az erdélyi származású Budai Nagy Antal parasztfelkelő nevezte így elsőszülött fiát, kifejezve ezzel a szász nemzetség iránti tiszteletét. Középkori magyar férfinév.
Fekete – Árpád-kori magyar személynév, amely főleg a várjobbágyoknál és alsóbb rendű várnépeknél volt használatban, jelentése: fekete, nem mint színt, hanem olyan tulajdonságú test, amely a fényt teljesen elnyeli.
Gecse – A Gecse Árpád-kori magyar férfinév. A Zala vármegyei Türje nemzetség több tagja is viselte e nevet a XIII. század elején.
Gyimes – A Gyimes ősi magyar eredetű férfi név, a Magyar-királyság legkeletibb határa is e nevet viseli.
Ilek – Attila vezér legkisebb fiának a neve, az Ell%C3%A1k”>Ellák alakváltozata. Jelentése: élek
Irnek – Atilla legifjabb és legkedveltebb fia. Azt jövendőlték neki, hogy Atilla nagy király halála után ő tartja fenn a nemzetséget. A hun birodalom bukása után az al-dunai síkságra vonult, s egy feljegyzés szerint itt uralkodott a hunokon kívül a bolgárokon is.
Itlár – Az Itlár régi magyar eredetű férfinév. Itlár egy kun főnök volt akit az oroszok kivégeztek.
Kipcsa – A kipcsák a Hun király Atilla védelmét biztosították, ilyen volt például Iszonyat is.
Kötény – A Kötény magyar-kun eredetű férfinév, jelentése: lovas, lóra termett. Kötény a kunok vezére volt a tatárjárás idején.
Ögödej – Az Ögödej az Ogotáj alakváltozata, mely név mongol-hun eredetű, Dzsingiz kán harmadik fiát hívták így.
Oktár – Oktár Mundzuk hun fejedelem öccse volt.
Sáta – A Sáta magyar eredetű férfinév. Szerepel a Sáta és Bóta regéjében.
Tarkacsu – Árpád vezér legidősebb fia, aki egy rövid ideig követte őt tisztében.
Torzon – A Torzon igen régi valószínűleg türk-magyar eredetű férfi név, Torzon volt Álmos leány testvérének a férje.
Turzó – Igen régi eredetű férfinév. Atilla főrovója volt.
Ügyek – Emese férje. Neve elválaszthatatlan a szkíta-szarmata: od, oszét od, üd = élet, lélegzet, lélek, szent szó névképzős udiak származékától. A monda szerint Álmos apja volt.
Uldin – Uldin Balambér nagyfejedelem egyik fia volt, aki Balambér halála után a felbomlott Hun törzsszövetség egyik szárnyának a vezére lett 399-ben. Jelentése: fenséges.
Zsadán – A Zsadán magyar eredetű férfinév, avar méltóságnév volt.
Női nevek:
Ankisza – Az Ankisza az Enéh női név egy másik alakja. Ankisz volt Nemród (Nimród, Ménrót) felesége, Hunor és Magor édesanyja (kr.e. 8000).
Csílár – Csílár volt Előd vezérnek a leánya. A név valószínűleg a csillogás, fény, világosság szavainkal van összefüggésben
Fejér – A Fejér vagy Fehér régi magyar személynév, melyet az Árpád-korban férfiak és nők egyaránt viseltek, jelentése: fehér színű.
Gimely – Gimely a Hun mondaköri Ágos lánya, Erdőjáró testvére. Harcos volt.
Hencse – Somogyban két egymás mellett lévő falu Hencse és Hedrehely. Van egy legenda itt, hogy Koppány két kedves feleségét hívták Hencsének illetve Hedrének.
Künde – A Künde ősi magyar eredetű női név, jelentése valószínűleg kende, a kende a kettős fejedelemség idején a gyula párja volt.
Obi – Az Obi régi magyar eredetű női név, jelentése: idősebb testvér, néni. Aripeit szittya király neje viselte e nevet.
Perka – Bíró András író háromszéki gyűjtése az 1940-es években. Lehetséges eredetek: az Erzsébet név becézett alakja “pereszlen”,”pergő” – izgő mozgó szóból alakulhatott ki a “pír” – piros szóból eredő név is lehet Vezetéknévként Kelet-magyarországon, Erdélyben többfelé előfordul.
Zalóta – A Zalóta ősi magyar eredetű női név. Zalóta Álmos fejedelem testvére és Torzon neje volt.
Zsejke – A Zsejke női név ősi hun-székely-magyar név, Atilla hun fejedelem fiának, Dengizich-nek hívták így a feleségét. A Dunában fekszik egy sziget melynek neve Zsejke, a folyó szabályozása elött kisebb patakocskák hálózták be a szigetet. A név jelentése: folyó, patakocska. (Mindkét formában használható: Zsejke, Zselyke).
Magyar Rajtmester
Magyar Nő Magazin
Powered by Facebook Comments
Az én kisfiamat Koppánynak hívják,most 8 hónapos.Örülök hogy ezt a csodálatos magyar nevet adhattam neki.
Az én lányom Ajnó aki Álmos vezér első felesége volt 4 éve harmadikként anyakönyveztük az országba:-)
A fiunkat Lehelnek ( 5 éves), a lányunkat Bíborkának (2,5 éves)hívják. Nagyon tetszik, hogy ott, ahol lakunk, se a játszótereken, se az oviban, se majd az iskolában nem lesz olyan gyermek, akit így hívnak 🙂 Ellentétben a tömegnevekkel (pl. Bence, Áron, Gergő, Hanna, Lili, Zoé,Luca stb…) ….A „kedvencem” mikor megkérdezem az anyukát, aki újságolja leendő gyermeke nevét, hogy mit jelent a név, honnan az eredete (pl.Benett,mert Sebestyén Balázs fiát is így hívják,ez a válasz),és fogalma sincs…
Az én kislányom (1,5 éves) neve Bejke.
Hun eredetű, rokonság, együttélés alapján átvett női név: jelentése béke, békés. Ajánlott névnap: Március 11.
Nagyon ritka név. Anno nekem nagyon zavaró volt, hogy az osztályban öten voltunk Katalinok. Neki szerintem ilyen problémája nem lesz. ?
„Úton, útfélen hallom “modern” szülők gyerekeinek megszólítását. Dzseniferek, Arielek, Benjaminok és még sorolhatnám…”
Azt tudod, hogy a Benjámin egy többezer éves, bibliai név? Vagy ezzel újat mondtam?
Az én fiam neve Ménrót.Ebből sem hányodik minden utcasarkon
Az én fiam neve Bence, és akkor most szégyenkeznem kellene?
Imádom az ősmagyar hagyományokat, nagyon tetszenek az itt felsorolt nevek. Csak egyet nem értek:
miért van az, hogy a hagyományőrzők szinte egytől egyig antiszemiták? Ebben mi a jó?
A cikkíró is az, amikor finoman megemlíti, hogy héber neveket lehet adni…nyilván ez is a gonosz zsidók műve.
És nem, nem vagyok zsidó. Keresztény magyar nő vagyok, aki semmivel sem kevésbé magyar attól, hogy utálja a fajvédő hazugságokat.
Apropó, ugye tudtátok hogy a drága Tormay Cécile (aki itt a „művészet” ellen agitál mikor ő maga is író volt, nevetséges) leszbikus volt?
További jó rasszizmust.
Van egy latin mondás: „Nomen est omen”, vagyis a név rámutat viselőjére, sorsára. Ez bizony részben igaz is!
Magyar kötődésű nevet olyan szülő ad, akinek ez fontos és ez magyarság tudat a nevelésen át a gyerekre is többé-kevésbé ki fog hatni, „öröklődik”.
Divat (import) nevet általában olyan szülő ad, akinek a divatok, a trendek, márkák a fontosok. Ez majd gyerekénél is visszaköszön.
Éppen ezért nem árt a névre és a névválasztásra figyelni. „Nomen est omen”!
A kisfiunk neve Attila István, a kislányunk pedig Kincső! Semmi pénzért nem adtunk volna úgy nevet a gyermekeinknek mert az éppen menő!