A Csenge magyar női személynév, semmilyen külföldi eredete nem ismeretes. Valószínűleg az ősi, „pogány” neveink egyike. Már 1138−ban lejegyezték Cenke és Chenke alakban. A név feltehetően a cseng igéből származik, hangutánzó szóként, első írásos előfordulása 1295−ből származik. A név kimondásakor tiszta, csengőhangot képzelünk magunk elé. A Csenge így a csengő […]
név
A „tünde” szó gyorsan elmúló, röpke, semmibe vesző értelmezése költőktől ered. Például Madáchnál: „Oly szép az ilyen tünde mámor…” Néha ‘tündöklő’ értelemben is találkozhatunk vele: „csattan a menny és megvillan / kék, tünde fénnyel fönn a tél.” (József Attila: Nyár) A Tünde Vörösmarty Mihály alkotása a tündér szóból, s első […]
A Béla név bizonytalan eredetű, a legvalószínűbb magyarázat szerint a régi magyar Bél személynévből származik a név, az -a betű itt kicsinyítőképző. A Bél jelentése belső rész, például: szív. Más magyarázat szerint a név, – mivel uralkodók neveként jelent meg a magyarban – török eredetű, és a kora középkori eurázsiai […]
Úton, útfélen hallom „modern” szülők gyerekeinek megszólítását. Dzseniferek, Arielek, Benjaminok és még sorolhatnám mennyi puccos, nem magyar eredetű keresztnévre hallgató gyerekek fordulnak meg szüleik után a hívó szóra. De vajon van értelme idegen keresztnevet adni az újszülötteknek? Talán különlegesebb egyéniségekké fejlődnek, mint mások? Régebben volt egy naptári bizottság, ők döntöttek […]
Attila, vagy Atilla, gyakran előforduló kérdés. Sok esetben okoz bonyodalmat a név leírása, pedig csak a magyar helyesírási szabályok előírásait kellene követni. Vagy mégsem? Sokan úgy vélik, a névhasználat Atilla nagy királyhoz köthető, ők azt vallják, helyesen két „l” betűvel kell írni. Minden más esetben két „t” és egy „l”, […]
Az olasz eredetű női név a XIX. – XX. században még igen elterjedt volt, ma már nem szerepel a 100 leggyakoribb női nevek között. Rozália a katolikus barokk népéletnek egyik legjellegzetesebb alakja, az egykorú járványos betegségek kiemelkedő hazai védőszentje. Életéről keveset tudunk, […]
A Csaba régi magyar személynév. Egyes források szerint török eredetű lehet, és a jelentése: pásztor, kóborló, újabban az ajándék jelentése is felmerült. A török eredet ellen szólhat, hogy a név felbukkan a kora középkori eredetű magyar mondavilágban is, Csaba királyfi alakjában, […]
A Wikipediát idézve: „A Béla név bizonytalan eredetű, a legvalószínűbb magyarázat szerint a régi magyar Bél személynévből származik a név, az -a betű itt kicsinyítőképző. A Bél jelentése belső rész, például: szív. Már a középkorban mesterségesen azonosították az Adalbert névvel. A név a […]
A FÉRAN azt a névadó naptárat, illetve jegyzéket jelenti az Arvisurákban, amelyből az őseink az újszülött gyermekeik számára nevet választottak. A FÉR a férfi neveket, míg az AN a női nevek jegyzékét jelöli. Az effajta névadás nagyon sok információt elárult a törzsszövetség kisgyermekeiről, hiszen az akkori ezoterikus világszemléletnek megfelelően a […]