Sokan észrevették már, hogy régi, közel-keleti térképeken feltűnően nagyszámú magyarul hangzó helységnév van. Ezek közé tartozik az Arpad név, pontosan ugyanúgy írva, mint a magyar Árpád, csak éppen az ékezetek hiányoznak. Sokan fel is tették már a kérdést: lehetséges-e ennyi hangnak pontos sorrendben való, véletlen egyezése? Mi ennek a matematikai […]
Árpád
Sokan észrevették már, hogy régi, közel-keleti térképeken feltűnően nagyszámú magyar hangzású helységnév van. Ezek közé tartozik az „Arpad” név, pontosan ugyanúgy írva, mint a magyar „Árpád”, csak éppen az ékezetek hiányoznak. Sokan fel is tették már a kérdést: lehetséges-e ennyi hangnak a pontos sorrendben való, véletlen egyezése? Tudomásom szerint eddig […]
Krónikáink a magyarokat Noé két fiától, Chámtól vagy Jáfettől eredeztetik. A Képes krónika-család és a Tarih-i Üngürüsz a bibliai Chámon és Kuson keresztül Nimródtól származtatja a hunokat és a magyarokat. Népünk e hitet kitörölhetetlenül megőrizte emlékezetében – minderről Marton Veronika sumerológust kérdeztem. – A több ezer éves ékiratok vizsgálatának […]
Az Árpád sínautóbusz a magyar vasúti járműgyártás ma is egyik legnagyobb büszkesége. Árpád az 1934. évi menetrendi fordában (járműfordulóterv) Budapest–Bécs távolságot – egy győri megállással – közel három óra alatt tette meg. A motorkocsi végsebessége 110 km/h volt, amit egy 220 lóerő névleges és 275 lóerő maximális teljesítményű, új tervezésű, […]
Lovas és gyalogos hagyományőrző harcosok emlékeztek szombaton Ópusztaszeren a 907-es pozsonyi csatára, amikor az Árpád fejedelem vezette magyarok visszaverték a túlerőben lévő német csapatok támadását. A csata jeleneteit több ezer néző előtt a Kárpát-medence legnagyobb hagyományőrző íjásztalálkozóján, a Nyílzáporon elevenítették föl a harcosok, akik között szép számmal voltak nők és […]
A Kárpát-medence minden szegletéből több ezer vendég érkezik a hétvégén az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba, a hagyományőrző íjásztalálkozóra, a Nyílzáporra, hogy megemlékezzen a dicsőséges pozsonyi csatáról és méltó módon tisztelegjen honalapító Árpád vezér előtt – közölte Kodácz Csengele, az intézmény sajtóreferense az MTI-vel. Az emlékpark több mint ötven hektáros területén […]
A magyarság eredetével kapcsolatban manapság egyre nagyobb erővel jelentkezik az őshonosság és/vagy betelepülés kérdésköre. Ha tüzetesebben megnézzük, akkor az tűnik inkább világossá, hogy a kérdésre nem lehet vagy-vagy választ adni, az igazság az is-is válaszban található meg. A konklúzió végleges levonása előtt azonban próbáljunk meg elgondolkozni az alább felsoroltakon. (A […]
Úton, útfélen hallom „modern” szülők gyerekeinek megszólítását. Dzseniferek, Arielek, Benjaminok és még sorolhatnám mennyi puccos, nem magyar eredetű keresztnévre hallgató gyerekek fordulnak meg szüleik után a hívó szóra. De vajon van értelme idegen keresztnevet adni az újszülötteknek? Talán különlegesebb egyéniségekké fejlődnek, mint mások? Régebben volt egy naptári bizottság, ők döntöttek […]
(idézetek a magyar krónikákból) Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről Kiköltözésük Az Úr megtestesülésének nyolcszáznyolcvannegyedik esztendejében, amint az év szerint jegyzett krónikákban írva vagyon, a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak hívnak, kijött Szcítia földjéről nyugat felé. Közöttük kijött Álmos vezér, a Mágóg király nemzetségéből való Ügyek fia, jó […]