Az általunk ajánlott házi sajtok közös jellemzője a vegyszerek teljes elkerülése. Úgy gondoljuk úgyis, hogy abszolút le lehet válni a globalizált áruházlánci termékek vásárlásáról, így a sajtnak nevezett bolti gagyik beszerzéséről is.
Mindez természetesen azt feltételezi, hogy saját termékeinket otthon állítjuk elő, melytől első körben ugyan sokan ódzkodhatnak, ha azonban az első sajt vagy bármilyen más élelmiszer, pl. kenyér jól sikerül, könnyen rákaphat az ember. Számos esetben mindez odáig „fajul”, hogy a kísérletezgető kedvűek a vajtól kezdve a joghurtig csak egészséges és a korszerű táplálkozás elveinek megfelelő otthoni változatokkal rukkolnak elő, elkápráztatva mindezzel a hőn szeretett család tagjait.
Videónk, követve a fentieket, azzal kezdődik, hogy felejtsük el a bolti tejet. Vagyis az alapanyagokat is hazai őstermelőktől kell vásárolni. (Ha már nincs saját tehenünk.)
1 kiló sajthoz körülbelül 10 kiló tej szükséges. (A baktériumok elpusztítása végett kizárólag jól megtisztított edényeket használjunk.) Mivel kézmeleg tejre van szükségünk az oltáshoz, melegítsük a tejet 38-42 fokra, ahogy ez látszik is a videón.
A több helyen is kapható tejoltóra is szükségünk lesz, ha sajtot akarunk készíteni, ezt ugyanis otthon nem tudjuk előállítani. Az oltóanyag mellé füzetet is kapunk, így meg tudjuk határozni a helyes arányokat, mennyit kell keverni a tejhez. (Jelen esetben kb. egy óra alatt alvasztja meg a tejünket az oltóanyag.)
Az aludttejet alvadás után késsel vágjuk össze, mégpedig óvatosan. Minderre azért van szükség, hogy a „rögök” újabb savót adjanak le, azt ugyanis el kell választani az alapanyagtól. Minél apróbb rögöket alakítunk ki, annál keményebb lesz a sajtunk. Egészen addig folytatjuk a műveletet, mígnem egészen túrószerű nem lesz az egész.
Ezután egy szita segítségével lemeregetjük a savót, így kapjuk meg végül a savómentes alvadékot, ami már majdnem sajt. Ízre azonban nem hasonlít rá, így inkább ne is kóstolgassuk.
Továbbiakban a még megmaradt savó elválasztásához egy lyukas dobozkába merjük ki az „elősajtot”. Aki ilyennel nem rendelkezik, egy egyszerű szűrőt is használhat, abból sem folyik ki a sajt. Reggelre minden savó távozik, így egy tömörebb állagú sajtszerű alapanyagot kapunk, amit ki is vehetünk a dobozból, meg is fordíthatjuk, hogy lássuk, hogy alakul a produktum. Végül visszatesszük a dobozába, rá papírtörlőt is teszünk, végül nehezékkel látjuk el. Azaz sajtoljuk a sajtot, hisz a szó is innen ered, sajt(olunk). Néhány óra alatt többször is érdemes megforgatni az alapanyagot, miközben folyamatosan cseréljük a papírtörlőt. Közben növelhetjük a terhelést is.
Következő mozzanat a sófürdő elkészítése. Egyrészt a só tartósítja és ki is szárítja a sajtot, valamint kéreggel fedi be, ezért használandó.1 liter vízhez 25-30 deka só szükséges, és még másfél deci alvadék (savó), ahogy a videón is látszik. (Bár a videón asztali só látszik, magunk a tengeri sót ajánljuk.)
Mivel füstölni is szeretnénk a sajtunkat, szeletekre vágjuk azt, hogy jobban átjárhassa majd a füstös íz, aztán belehelyezzők a sóoldaltba. 4 órától akár 24 óráig is fürdőzhet alapanyagunk az oldatban, közben azonban többször is meg kell forgatni. Végül egy specifikus gödörke megépítésével megfüstöljük a sajtot. Itt érdemes megtekinteni a videót, így könnyebben fogalmunk lehet arról, hogy is kell véghezvinni a füstölést. Nem olyan bonyolult, amilyennek első olvasatra tűnik.
Béer
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
