Felvidék – Épül a barantások bázisa

A baranta régen fegyveres vetélkedés, más források szerint zsákmányszerző út volt, ma viszont ez a fogalom a történelmi magyar harci kultúrát népszerűsítő harcművészeti stílust takarja – hangzott el a Kossuth Rádió Szombat délelőtt című műsorában.

Magyarország olyan nyugati és déli peremvidékein maradt fent a baranta, ahol a lakosság összetétele a kezdetektől fogva magyar volt, így Somogyban, Göcsejben, Orbánságban vagy az Őrségben. Mostanában azonban egyre több helyen látni barantásokat nagy csoportban gyakorolni. Újabban a felvidéki barantások, a Felföldi Baranta Szövetség egy Baranta-völgynek nevezett bázist épít Almáspusztán és környékén. Kopecsni Gábor, a szövetség elnöke szerint fontos pontja ez a hely Gömörországnak és Felvidéknek is egyaránt.

A Kossuth Rádió Szombat délelőtt című műsorában Kopecsni elmondta, hogy bázisukon szállásokat is kialakítanak, ahol hálózsákkal akár negyvenen is elférnek majd.  Hozzátette: a kiképzőközpontban helyet kap több lakóház, istálló, konyha, egy terasz kinti kemencével, valamint a bázis hátsó részén egy Kassai lovasíjász-pálya is épül. A központ elsősorban a felvidéki barantások közel száz fős csapata számára készül – hangsúlyozta Kopecsni Gábor.

A baranta a magyar hagyományokra épülő harcművészet, amely a legősibb gyökerekig nyúlik vissza, és a mai napig, a még élő pásztoroktól gyűjthető, tanulható. Alapvetően két harcmodort lehetett megkülönböztetni: a katonait és a népit. A katonaihoz tartozik például az íjászat, a népihez pedig az ostorozás vagy a botozás. A magyar egység a test, a lélek és a szellem egységéből áll – mondta a szövetség elnöke az adásban. Kopecsni szerint „lemondtunk” kultúránk egzotikumáról: nem viselünk tradicionális magyar öltözetet, elfelejtettük hagyományos dalainkat. A Felföldi Baranta Szövetség azt a célt tűzte ki, hogy megtanítsa a felvidéki magyarokat újra magyarként élni.

Fotó:hidtv.net

(hirek.sk)

magyarno.com