Ma: húshagyókedd

A húshagyókedd a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben, azaz a hamvazószerda előtti nap.

A név is a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani.

Mind Magyarországon, mind a világ számos más pontján különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak naphoz.

Az elnevezés inkább a böjt előtti megtisztulásra utal.

A húshagyókedd változó dátumú ünnep, időpontja a húsvét időpontjától függ, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd.

Régies névváltozatai: húshagyat; Vasban, Zalában: husajó, huszjó, hushajó; hadifalviak ajkán: húsagyó, húsagyat; északi csángóknál: húshagyás; tréfás székely szóval: csonthagyat; a farsang végére utalva: farsangháromnapok, háromnapok, farsang farka. – Húshagyóvasárnap neve a moldvai, diósfalusi csángóknál piroskavasárnap, mert az ünnepre különleges kalács, a kultikus jellegű piroska sült; a Székelyföldön, Csíkban csonthagyóvasárnap, sonkahagyóvasárnap; ha farsangon esküdött új pár van a háznál, vővasárnap a neve (Somogyban is); Zoborvidéken: sardóvasárnap, mert a legények sardóznak, vagyis szerencsét, bőséget mennek kívánni; a görög katolikusoknál: vajhagyóvasárnap. – Húshagyóhétfő vagy farsanghétfő Erdélyben: böjtelőhétfő, a húshagyókedd, az északi csángóknál húshagyási kedd, Nagyváty baranyai faluban madzaghagyókedd néven is emlegetik, utalással, hogy a disznótorig már semmi sem lóg a madzagon.

Zala megyében több faluban, így például Csesztregen, Milejszegen húshagyókedden ‘maskurázás’ a szokás. Nappal, kora délután a gyerekek maskurának öltöznek, különféle házi készítésű jelmezeket öltenek magukra és járják a falu házait. Az őket fogadó házaktól apró ajándékokat, cukorkát, édességet, pénzt kapnak.
Este a felnőttek öltöznek be, olyan módon, hogy függönydarabbal, maszkkal, ronggyal az arcukat eltakarják. A fogadó házaknál igyekeznek kitalálni, kit rejt a ‘maskura’, kérdezgetik, élcelődnek egymással és némi poharazgatással oldva a hangulatot.