Farsang farka

2014. március 2., 06:44

A farsang csúcspontja a farsangi időszak végének utolsó három napja: a farsangvasárnap, a farsanghétfő és a húshagyókedd. Ezek a felszabadult mókázás igazi napjai. „Felkötjük a farsang farkát” – mondták nem is olyan régen, ha farsang idején vendégeskedtek, vagy mulatni mentek.

Farsangvasárnap valamikor a párválasztások napja volt. Ezen a napon kiderült, hogy a báli szezon alatt kik találtak egymásra.
A farsangi időszak alatt a leányok, rokonaik közvetítésével, egy bokrétát küldtek az általuk férjül kiszemelt legénynek. A legények farsangvasárnap kalapjukra tűzték a bokrétát, amellyel jelezték, melyik lány lett szívük választottja.

A hagyományok szerint, szintén ehhez a naphoz köthető az a népszokás, amely szerint az ifjú vő, vagy vőjelölt apósa, a lány családjának kontójára ivott és mulatott egész éjjel, így e hagyomány után ezt a napot vővasárnapnak is szokás nevezni. Farsangvasárnap további elnevezései: csonthagyóvasárnap, ötvenedvasárnap, sardóvasárnap, sonkahagyóvasárnap, hathagyóvasárnap, kilencben hagyó harmad vasárnap, piroskavasárnap (a piroska nevű kalács után), sardóvasárnap (sodrózás jelentése szerencsekívánás), vajhagyóvasárnap (görög katolikusoknál).

A népi kalendáriumban különleges napnak számít a böjti időszakba nyúló, hamvazószerda utáni csütörtök, amikor felfüggesztették a böjtöt. Szokás szerint, ilyenkor fogyasztották el a megmaradt farsangi ételeket, úgy is hívták, hogy zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtök.

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*


CAPTCHA Image
Reload Image
Scroll To Top