Szabó Sinkó Magda – A magyar géniusz (részlet)
A mai emberi kultúrának a legrégebbi népei a szkíták voltak (bebizonyosodott, hogy a szkíták régebbiek az egyiptomiaknál és a görögöknél), akikről a történetírók úgy emlékeznek, mint „az erkölcs mintaképei”. A szkítákat íj feszítő népekként ismerték, náluk az íj és a nyíl nem puszta harci eszköz volt, hanem szimbólum is az elmélyülésre, az Is tennel való kapcsolatfelvételre. Vallásuk egyistenhívő vallás volt. Az Is teni Világokkal táltosok tartották fenn a kapcsolatot. Életterük a Kárpát-medencétől Közép-Ázsiáig terjedt. Az idegen kutatók ma már tudják, hogy Európa legrégebbi népe a magyar – szkíta gyökerekkel.
A magyar néphagyomány szerint a magyarok ősapja Nimród volt, aki gyakran Ménrót néven szerepelt. Legismertebb róla, hogy „nagy vadász az Úr előtt” továbbá, hogy ő volt a Föld első királya. Az Ószövetség szerint a Vízözön előtt a kultúra nyelve Nimród nyelve volt. A magyar mesevilág őrzi azt a hagyományt, hogy Nimród őskirály magyarul be szélt. Krónikáink közül a Kézai féle Képes Krónika említi, mint a magyar nép ősét. Ezek alapján a Föld első királya a magyarok első királya is. A Biblia szerint Nimród Noé unokája volt, nagyon valószínű azonban, hogy a történelmi őskirály az özönvíz előtt élt. Őt tekintik Bábel tornya építőjének (a Biblia ezt nem erősíti meg). A Bibliában zsarnok ként említik, „a magyar hagyományban Nimród jó szándékú, megbecsült király, aki a világ első királyságát alapítja”14, tehát valódi szakrális király, aki a Bábel tornyot nem azért építi, hogy Isten ellen támadjon, hanem azért, hogy minél közelebb kerüljön az Égi királysághoz. Őseink valóban mindig magaslatokra jártak imádkozni. A falusi templomok is falvak legmagasabb helyein vannak.
Az Istenhez való közeledést jelzi a templomok magasba nyúló tornya (vagy tornyai) is. A Bábel tornyának építése előttről egyetlen írásos emlék említi Nimródot, mégpedig „kultúrhéroszként, aki írást, tudást, hitet adott a népnek”15. A görög mitológia szerint Artemisz megölette őt egy skorpióval, és halála után a csillagos ég lett az otthona. Az égbolton, mint az Orion csillagkép jelenik meg. Régi csillagtérképeken az Orion neve Kaszás, Scytus (vagyis szkíta), Ozirisz, vagy Nimród. Az egyiptomi Ozirisz mítosz is valószínű, hogy özönvíz előtti időkből származik, feltehetően még Atlantiszról. Ozirisz felesége Ízisz és gyermekük a sólyomfejű Hórusz, napisten. Az Orion csillagkép a legnagyobb és legismertebb a Nagy Göncöl után. Az égi egyenlítőn fekszik, ezért a Föld minden tájáról látható az északi égbolton. A magyar népnyelv Kaszás csillagnak nevezi. Az öv három csillaga a három kaszás. Más népek Három Királynak nevezik. Ez az elnevezés a magyar néphagyományban is megtalálható és a három övcsillag a három szent királynak nevét őrzi: Szent István, Szent Imre, Szent László. A magyar népet különleges kapcsolat fűzi az Orionhoz. Nimród ugyanis Hunor és Magyar apja, azaz a hunok és magyarok őse. Gönczi Tamás felhívja a figyelmet arra, hogy „a mi mitológiáinkban, eltérően másoktól, az Orion nekünk nem tájolópont, hanem otthon”. A csillagkép maga Nimród, ugyanakkor otthona is Nimródnak és Csaba királyfinak is. Egyik magyar népdal is három csillagról szól, mint származási helyről: „Én is oda való, való, való vagyok, Ahol az a három csillag ragyog.”
A kutatók rájöttek, hogy az Orion három csillagéinak különleges jelentőséget tulajdonítottak az egyiptomiak és más népek is. Az egyiptomi piramisok elrendezése mintázza a három övcsillagot és még néhányat a csillagképből. Az öv mintázata megtalálható Mexikóban, Guatemalában és Magyarországon is. Aradi Lajos piliskutató jött rá, hogy a Pilisben három hegy elhelyezkedése azonos az Orion-öv csillagainak elrendezésével: az Árpádvár, a Rám-hegy és a Magas (Mágus) hegy. Andrzey Wojcikiewicz lengyel író A Fáraó felébresztése című könyvében leírja, hogy a Keopsz piramist az Orion első övcsillagának bolygójáról jött lények – a Fehér Barátok építették. A könyv regény formában ad át olyan információkat, amiket hipnotikus „álomban” kap a főszerep lő. Az információk hitelességét régészeti ásatások igazolják. Érdekes egybeesés, vagy jelentősége van annak, hogy a pálosokat is – akikről tudjuk, hogy a Pilisben éltek – Fehér Barátoknak hívták.
Magyar küldetés
Az emberek bizonyos földi feladatokra születtek, amit vagy elvégeznek, vagy elmulasztanak, amihez hasonlóan minden népnek megvan a Teremtő által rá bízott feladata. Ilyen például megteremteni egy kultúrát, vagy védeni a Föld bizonyos szent helyeit. A történelmileg belátható legrégebbi időktől kezdve bizonyos ember- csoportok arra hivatottak, hogy a Földön messzemenően szolgálják az Isteni Akaratot. így volt ez már az ősi kultúrákban is, például Lemúriában és Atlantiszon. A Föld országaiban, mindenhol vannak is teni küldöttek, tanítók, vagy szellemi vezetők és vannak népek, akiknek feladata az Isteni Akarat szolgálata. Kezdetben a magyar népek feladata – a kultúrateremtés mellett – a példamutatás és a tanítás volt, amint azonban egyre nagyobb teret hódítanak a Földön a sötétség erői, a feladatok a tényleges harcok irányába tolódnak. Megemlíthető, hogy az emberellenes Római Birodalommal szemben 500 éven át harcoltak a pártusok – önvédelemből, (a Pártus birodalom fennállása Kr.e. 250-től Kr.u. 300-ig) míg végül a rómaiak megsemmisítették a Pártus birodalmat. A Római birodalom erejét Atilla vezetésével a hunok ingatták meg. Atilla, Isten ostoraként büntetni jött és fegyverrel harcolt a gonosz ellen. Árpád bejövetelétől napjainkig már nem a büntetés a magyarok fel adata, hanem a keresztényi vállalás, ami szintén sok harccal és ugyan akkor sok szenvedéssel járt. A magyar ember, a Krisztusi út kódjait hordozza magában, aminek velejárója a másokért való áldozathozatal. Küldetését akkor tölti be a magyarság, ha benne szabadon és maradéktalanul működik a Magyar Szellemiség – akinek köszönhetjük sajátos kultúr kincseinket, történelmi helytállásunkat és olyan kulturális különlegességeink meg létét, mint a rovásírás, valamint a Magyar Szent Korona. Történelmünk bizonyítja, hogy a magyarság a kihívásoknak megfelelt, ha kellett felvet te a harcot, ez által védve önmagát, a Hazát és Európát. A magyar nem kereste az ellenségeskedést, de az. ellenség jött német, török, tatár, oszt rák, vagy orosz alakjában és akiket a magyarság védett a török és tatár betörésektől, azok olykor cserben hagyták, máskor hátba támadták és halálra ítélték. Ahogyan Jézussal is tették 2000 évvel ezelőtt, az Öt keresztre feszítők. Mi más ez, ha nem keresztút? Jézus felvállalta a kereszthalált, amit a feltámadás követett. Az emberiségnek is hasonlót kell átélnie a felemelkedése érdekében, ha nem is a szó szerinti keresztre feszítéssel. A magyarság – az emberiség zászlóvivőjeként – felvállalta a jézusi sorsot: a becsület és szeretet erejével harcolni a gonosz ellen. A magyarság vállalása szenvedéstörténet és egyben üdvtörténet is, mert a küldetés teljesítése feltámadással jár (emlékezzünk Pió Atya szavaira) Mi történik akkor, ha a magyarság nem teljesíti küldetését? Ha az utolsó percben elveszíti erejét, önbizalmát és hitét, és a világrengető viharban Isten kezét elengedi? Akkor a gonosz győzelmével végződik az emberi civilizáció? Vagy az Atya másokra bízza a nagy feladatot? A SZERETET-nek mindenképpen győznie kell a Földön. Felelős érte az emberiség, a magyarság és minden ember külön-külön.
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
