Ahol ma is szép számmal élnek rokonaink – A nepáli magarok

Pár éve magyar TV-sek jártak NEPÁL-ban. Ők odamentek, ahova a nagymagyar kutató. Kőrösi-Csoma Sándor nem tudott beutazni 175 éve, mert mindenki előtt le volt zárva a határ. Mivel a Magar és a Nepáli-Magar hasonlósága között csak egy „Y” az eltérés, ezért érdemes volt utánajárni, létezik-e bármi más hasonlóság. A nyugat-nepáli KHÁM-MAGAR-okat keresték meg,mivel ők őrizték meg leginkább azt az ősi életmódot, amit elődeink alakítottak ki évezredekkel ezelőtt.

10 ezer évnél régebbi kővésetek és írások találhatóak náluk, melyek érintetlenek és megfejtésre várnak. A MAGAR-törzsek elsőként jöttek a mai Nepál területére!

A MAGARÁK több évezredes nép, nem tudják, hogy honnan jöttek. Feltételezések szerint:

1.) Kasmirból a kas népe lehet, a Kusok vagy Kasok, hasonló a kinézésük, identitásuk

2.) Mongólia irányából jöhettek, közép-Ázsiából és a tibeti platóról

3.) MU (Muror) vagy (Rutas MU) elsüllyedt földrészről származnak

Mindenütt találunk a Magar néphez hasonlót, akik a Tibeti magas-felföldről származtak el. Ilyenek a Burma és Thaiföldre ment Magar kinézetűek. Minden lehetséges kapcsolatot és bizonyítékot meg kell vizsgálni, még az érdektelennek tűnőeket is. Az vezet el minket a múltba. Egy területet csak akkor neveznek el egy népről, ha jelenlétük tartósan kapcsolódik hozzájuk.

Megismerkedhetünk egy különös néptörzzsel,amely földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik, középkori eszközökkel próbál meghódítani minden termékeny területet a Himalája 2000-4000 m magas részein. Ez olyan kutatási terület, ahol korábban még nem járt fehér ember. A TV-sek, 24 órás nyers felvételt rögzítettek a MAGAROK-ról. NEPÁLI MAGAROK 7 nagy törzsének neve: ALEK, BUDA, GARTI, TAPA, ROKA, RANA, PUND.

A nagy törzsek mellett, kisebb törzsek is léteznek, például KÁM és KAN.  Három MAGAR nyelvet beszélnek:

– MAGAR-KURA,

– KAN-KURA,

– KAIKE, (Istenek nyelve)

Írásuk: AKAIKA rovásjelek, amely a Székely és az Indus-völgyi rovásírás régies alakja. A NEPÁLI-MAGAR-oknak többféle írásuk van, a nagyon régieket még a sámán papok sem ismerik, ezek többnyire kővésetek. Földbe temetkeznek. kopjafát faragnak és állítanak az elhunytnak. Táncuk a SZOROTI. Italuk a TANG.

A NEPÁLI-MAGAROK évezredek óta laknak itt, 1840 évig királyságuk volt, majd a különféle okok miatt meggyengült nepáli királyságokból jött létre, egységes akarattal a mostani NEPÁL. (Érdemes elolvasni Dor Bahadur Bista professzor könyvét PEOPLE OF NEPÁL címmel.) A MAGAROK a nevükkel jelölik a törzsiségüket, nemzetségüket, családnevüket és utónevüket pld.  GARTI-MAGAR,  RANA-MAGAR, TAPA-MAGAR.

A nepáli Magarok a Himalája magas hegységében élnek 1,3-1,6 millióan. A MAGAROK uralmát és királyságát a Csetnikek és a Brámiak törték meg. A hódítók, először a sámán papokat végezték ki, hogy ezáltal a mesemondó, regélő, írástudó, áldozati-szertartást, esketést végző papok elpusztításával az akaratukat és vallásukat rájuk erőltessék. Így a tartós indiai befolyás a kitartásukat sorvasztotta, egységüket rombolta. Falun az írástudatlanok száma sok. Megélhetésük forrása az önellátás és a tejköpülés, amit értékesítenek.

MAGARÁK jellemzője:

– megbízhatóak katonai  szolgálat vállalásában

– kitartóak

– szívósak

– barátságosak

Utaik a hegyi-ösvények, fárasztó az utazás és a szállítás. Az aki ki tud e zárt közösségből törni, az maga a csoda. Idáig az elszigeteltségük óvta meg őket a gazdasági gyengeségük ellenére a széthullástól.

A filmben több hasznos információt adtak a következő kutatók:

DOR BAHADUR BISTA professzor – antropológus

M. S. THAPA kultúrtörténész

MARSHA BAHADURBUDA történész

K HADGA J. BARAL rendőrfőnök

TEK BAHADUR THA-PA államtitkár

BALARM CHARTI MAGAR lakásügyi miniszter

B. N. GHARTI MAGAR szociális munkás

BIRBHAN CHARTI MAGAR GUSBANG (nyilatkozatai felsőfokú végzettségre és Magar nemzeties érzésekre utalóak).

Kahmandu-i tartózkodást követően a KAM-MAGARokat 12 órás, 400 km-es út megtételével lehet elérni GORAJ-ban, ez az utolsó hely élelem és egyéb dolgok be-szerzésére. 1800-2500 m-ig a szub-Himaláján sok magar található, 2500-4000 m között már kevesebb, a hidegebb klíma miatt. SZULIKOR az utolsó falu, ahová emberfia eljut.

(A filmet a BL. Stúdió munkatársai készítették és vágták; Boda Sarolta,Kunckel Béla, Lovass Ferenc, Neumee Erika. 1996. okt. 29.-én a MTV-2 adásban mutatták be először. Azóta semmi hír nem jelent meg távoli rokonainkról)

Fehér Dezső/magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Kapcsolódó:

Nem kínai volt a hunok aranya Magyarok a csúcson – Feljutottak a magyar hegymászók a Kancsendzöngára Erőss felesége: Megéreztem, hogy Zsolt meghalt! Újabb magyar mászó indul nyolcezer méter fölé