Égi Vándor- Németh Noémi verse

Mint égi vándor, úgy utazom létről létre.
Ősi forrás kútjából merítve a sorsom.
Földre születek, gúnyákat cserélek.
Csillagok porából húzom földi korsóm.

Angyalok szent könyvén pereg az utam.
Kiválasztom anyám, apám, testvérem.
Dobszóló a mennyei harsona: „Élj újra!”
S vibráló anyagba mosódnak az emlékek.

Hideg zajok koccannak az éles levegőn.
Bömböl a lét! Születni fáj, oly iszonyat!
Szorongat a küzdés heve. Légy hát erős!
Ülj a padba, Te testet öltött élet iskola!

Cseperedve kergetnek békebeli álmok.
Szívemen dalt jár a barátság, a szerelem.
Felnőve a lét-harc hurcolja a láncom.
Vérem issza, könnyet hányok szenvedve.

A jó s a rossz fonala batyuba köti elmém.
Háton cipelem évezredbe sodort karmám.
S ha elbukom? Körbe jár, forog a leckém.
Mert a szeretet tana nélkül, az élet a halál.

magyarno.com

Megosztás

Hozzászólás