Bálint gazda: fűszereink

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                                                                                                                                                                                                                                                                          A fűszereknek – miként a természet és a társadalom valamennyi alkotásának – van saját, jellegzetes és változatos történelme, amelyben hullámhegyek és hullámvölgyek követik egymást.

Régen és most

Így van ez a fűszerekkel is, amelyek az ókor által megbecsült alkotó elemei az ember étkezésének. Lippai János az 1666-ban megjelent Posoni Kert című művében 24 féle olyan fűszernövényt írt le, amelyek a Kárpát- medencében (kevés kivétellel) mindenütt megtermelhetőek és valóban az ezt követő évszázadokban a főúri és a kolostor-kertekben mindenütt nagy divatja volt a fűszernövények termelésének és használatának.

Az én gyerekkoromban az élelmiszereket árusító üzleteket még fűszerüzletnek titulálták és az asszonyok itt vásárolták meg a főzéshez- sütéshez – tartósításhoz szükséges anyagokat,a sót, a cukrot, az ecetet, a borsot, a vaníliát, a szegfűszeget, de a kertekben már akkor is sokféle fűszernövényt (vörös-és fokhagymát, kaport, köményt, fűszerpaprikát, bazsalikomot, majorannát, kakukkfüvet, borsikafüvet, stb.) termeltek. Ezek a növények még az ünnepnapokban is fontos szerepet játszottak, mert az eladó leányok a templomba menve az imakönyv és a fehér keszkenő között egy szál bazsalikomot szorongattak a kezükben, a legények pedig rozmaringhajtást tűztek a kalapjuk mellé. Ettől volt illatos a templom a vasárnapi „szagos mise” idején !

fuszerek 1

Azután  egy idő múlva jelentősen hanyatlott a fűszerek iránti érdeklődés, mert az emberek  a figyelmüket inkább arra irányították, hogy a jegyre kapható kenyér, cukor, húsféle a konyhába kerüljön. még a rangos éttermek asztalain is három fűszer : a só, a bors és a paprika szerénykedett. Ki mert volna abban az időben a tésztájához ketchup-ot, vagy a salátájához dresszinget rendelni a pincértől?

Az utóbbi húsz-harminc évben ismét nagy divatja lett a házias, fűszerekkel ízesített ételeknek a családi konyhákban, az éttermekben és a jobb étkezdékben, a házhoz szállító ételgyárakban, de még a közétkeztetésben is. A kertekben pedig egyre több és többféle fűszernövényt termesztenek, mert megtapasztalták, hogy ezzel nem csak az ételüket fűszerezik meg, de az étvágyukat és ezzel a közérzetüket is javítják, az életük színvonalát is emelik.

Július végétől augusztus közepéig a legcélszerűbb a fűszernövényeket betakarítani, mert ekkor virágzanak és ekkor a legtöbb az íz, illat, aromaanyag tartalmuk. És ekkor még alkalmas az időjárás is arra, hogy a levágott, leveles hajtások gyorsan megszáradjanak és eltehetők legyenek a hosszú, téli időszakra.

Ezért tanította oly szenvedéllyel Regiomontanus (eredeti nevén: Johannes Müller von Königsberg  1436 – 1476), korának híres asztrológusa, „mennyiség- és erőműtudora” a Csízió, vagyis a csillagászati tudományoknak rövid és értelmes leírása című könyvében (magyarra fordította Heltai Gáspár, kolozsvári lelkész 1575-ben), hogy „Szent Jakab havában megoltalmazd magadat borsos étkektől és egyéb hevítő szerektől, eret ne vágass, ne élj purgáczióval, feleségeddel ne hálj; a fürdő árt, sokat ne aludjál, italodban tarts zsályát, mind virágostul, ürmöt és ezerlevelű füvet.

Tennivalók a fűszerkertben

No, de ennyi régi, babonás legenda után hadd ajánljak egy-két praktikus tennivalót!

A virágos hajtásokat estefelé vágja le, mert ekkor a legkevesebb bennük a nedvesség és a legtöbb a hasznos anyag.

A hajtásokat kösse kis csokrokba és fejjel lefelé aggassa fel árnyékos,szellős helyen. Ne szárítsa a csokrokat közvetlen napsütésen!

A szárítás egy hét alatt befejeződik. Tovább ne folytassa, mert a hajtások között hangyák, molyok, százlábúak és más rovarok telepednek meg és szennyezik az anyagát.

A leveleket húzza le a hajtás elfásodott részéről és gyengén morzsolja össze. Ne törje porrá a leveleket, mert akkor elvesztik a hatóanyagaik nagyobb részét.

A morzsalékot régebben tüll,vászon, vagy papírzacskóban tárolták. Manapság a legjobb fedeles befőttes üvegben, légmentesen tárolni a fűszereket. Erre állandó hőmérsékletű, sötét hely a legalkalmasabb. Tévedések elkerülése végett az üvegeket címkézze fel.

A fűszert lehetőleg egy évnél tovább ne tárolja és minden évben termelje meg a szükséges mennyiséget.

 

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Previous post Elhunyt 67 éves korában Halmos Béla Széchenyi-díjas népzenekutató, előadóművész – tudatta felesége az MTI-vel pénteken.
Next post Őstörténetünk a köztudatban

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás