Zelnik István: kétséges, hogy hazakerül-e a Seuso-kincs – elképesztő a káosz az ügy körül

 

 

 


 

Sehol nem ismerik el külföldön a Seuso-kincsekre vonatkozó magyar jogigényt, így az értékes késői római ezüsttárgyak forgalomképesnek számítanak – hangsúlyozta Zelnik István műgyűjtő az MTI-hez hétfőn eljuttatott nyilatkozatában, amelyben sajnálatát fejezi ki, amiért a magyar állam nem vette igénybe az általa felajánlott segítséget.

A kincs eddigi kálváriájáról, az alábbi cikkekben írtunk:

1. Rejtélyesen eltűnt Seuso-kincseink

2. Seuso-kincs – Emmi: az államtitkárságon nincs nyoma egyeztetésnek

3. OS – Zelnik István közleménye – A Seuso-ügyről

4. Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum főigazgatója Angkorban és Koh Kerben kutatásokat végez

5. Seuso-kincs – a káosz egyre nagyobb Zelnik István körül

– szerk.)

Zelnik István, a nevét viselő budapesti aranymúzeum tulajdonosa augusztus 1-jén jelentette be: megvásárolná a vélhetően Polgárdi közelében előkerült, majd máig ismeretlen módon külföldre juttatott kincsegyüttest. A sok milliárdos befektetéshez a magyar állam hozzájárulása is szükséges lett volna, Magyarország ugyanis saját tulajdonának tartja a kincset, noha ezt az igényét az amerikai bíróságon nem sikerült érvényesítenie.

Zelnik István

L. Simon László kultúráért felelős államtitkár válaszul közölte, hogy Zelnik István ajánlatát a kormányzat komolytalannak tartja, ehelyett abban bíznak, hogy a leletegyüttes az elmúlt években elvégzett jelentős tudományos háttérmunka révén kerülhet vissza Magyarországra.
“Őszinte sajnálattal vettem tudomásul, hogy a kulturális kormányzat részéről nem nyert kedvező fogadtatást a Seuso-kincsek kapcsán tett felajánlásom, s az ügy kapcsán méltatlan támadások érték a közjót szolgáló kulturális és tudományos projektjeimet, amelyeket saját vagyonból finanszírozok” – fogalmaz közleményében a műgyűjtő.
Mint felidézi, az akkori kulturális kormányzat egyetértésével, egy évnyi kutatómunkával és jelentős anyagi ráfordítással derítette fel a Seuso-kincsek státusát, majd megállapodott nyolc, köztük a legfontosabb tárgyat, a Seuso vadásztálat birtokló társasággal a tárgyak megvásárlásáról.
Zelnik István hangsúlyozza: az elmúlt egy évben bizalmas formában rendszeresen tájékoztatta a kulturális kormányzat vezetőjét, rajta keresztül a kormányt a Seuso-ügy állásáról; az adás-vételi szerződést is velük egyetértésben írta alá, amelynek másolatát a részükre átadta.
A New York-i bíróság döntése nyomán a tárgyak Magyarországon kívül a világban bárhol szabadon adhatók és vehetők, bár értékesíthetőségük a magyar állam jogigénye miatt nehezített – hívja fel a figyelmet a műgyűjtő, hozzátéve: a kincsekkel kapcsolatban Magyarország jogigényét az országon kívül sehol sem ismerik el.


Zelnik István emlékeztetett: kész lett volna a Seuso-kincseket magánvagyonából megvásárolni, és megérkezésük pillanatában az államnak adományozni. “Annyit kértem, hogy egy Andrássy úti palotában önálló múzeumot létesíthessek a kincseknek, kutathatóvá tehessem azokat, s vándorkiállításokat szervezhessek e felbecsülhetetlen értékű, a világ legnagyobb késő római kori ezüst műtárgyegyüttesének” – idézi fel, hozzáfűzve: mindehhez a kormányzatnak csak a megfelelő jogi formulát kellett volna megtalálnia, hogy az adományozót ne érhesse a bűnpártolás vagy az orgazdaság vádja.


“Az általam javasolt megoldás a Seuso-kincsek visszaszerzésére gyors és biztonságos, azzal a kormányzat által tervezett hosszú és költséges jogi úttal szemben, amelynek kimenetele nemzetközi szinten meglehetősen kétséges. Bár magyarként én magam is meg vagyok győződve róla, hogy a kincseket Magyarország területén találták és rejtélyes körülmények között kerültek ki az országból, de ezt az álláspontot külföldön nem fogadják el, mivel megdönthetetlen bűnügyi, régészeti és művészettörténeti bizonyítékok azt nem támasztják alá” – hangsúlyozza a műgyűjtő.
Zelnik István nyilatkozata végén közli: tudomásul veszi a kulturális kormányzat döntését a Seuso-kincsek ügyében, de az elutasító álláspont ellenére továbbra is felajánlja tudását és anyagi lehetőségeit a mindenkori kulturális kormányzat és Magyarország szolgálatában, amennyiben arra igényt tartanak.

MTI/magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás