Egy vizsgát Szerbiában általában már 300 euróért lehet “vásárolni”, de a jó osztályzatért fizetett kenőpénzt általában nem közvetlenül a tanárnak kínálják fel, hanem a közvetítőnek, derül ki egy most közzétett kutatás eredményéből.
A négy szerbiai állami egyetemen végzett felmérésben a megkérdezett kb. 1800 egyetemista 16 százaléka azt állította, a pénzt általában a tanárnak kínálják fel, 25 százalékuk a közvetítőt nevezte meg, míg 20 százalékuk nem nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy adnak-e kenőpénzt az általuk látogatott egyetemi karon.
Az egyetemi hallgatók 7 százaléka úgy véli, szinte minden egyetemi tanár elfogad pénzt vagy ajándékot, míg közel 40 százalékuk szerint tanáraik tíz százaléka fogad csak el kenőpénzt az átmenő osztályzatért.
Amikor dönteniük kell, kinél jelentsék a korrupció gyanúját, az egyetemisták nagyon ritkán fordulnak a dékánhoz (8 százalékuk), még ritkábban a rektorhoz (6%), valamivel gyakrabban a tanszékvezetőhöz (33%) és az egyetemista parlamenthez (25%).
Csak kevesen vélik úgy, hogy a korrupcióba keveredett tanár számára a börtön a megoldás (8%), inkább úgy vélik, azonnali hatállyal el kell távolítani munkahelyéről (28%), fel kell függeszteni állásából (19%) vagy megrovásban kell részesíteni (16 százalék).
Másfelől, az egyetemi hallgatók 40 százaléka azt mondta, a kenőpénzt kínáló egyetemisták számára elegendő lenne a megrovás, 20 százalékuk évismétlésre ítélné ilyen társát, s csak 10 százalékuk gondolja úgy, hogy el kell távolítani az egyetemről.
A felmérés igazolta azt is, amit az egyetemisták és a nyilvánosság amúgy is tudott, hogy az egyetemi karok többségén nem átlátható a különféle illetékek megfizettetése.
Kétharmaduk mondta azt, hogy nem tudja, hogyan, mi alapján szabják meg az illeték összegét, míg 70 százalékuk meg van győződve, hogy az egyetemi kar a hiányzó eszközöket pótolja így.
A megkérdezettek fele szerint a vizsgabejelentőkből, a vizsgahalasztásokból befolyó összeg a tanárok fizetésére megy el.
“Amikor Nišben megkérdeztük, miért növekedtek az illetékek, azt mondták, változott az euró árfolyama, ezért duplájára kell emelni az illetéket is”, mondta a felmérés eredményeinek bemutatásán Mihailo Gajić a felmérést végző ügynökség munkatársa.
Mint mondta, a niši egyetem 12 kara közül csak egyetlen, a jogi kar válaszolt 15 napon belül az illetékek összegéről szóló kérdésre, míg a többiek csak az adatvédelmi biztos figyelmeztetése után tették meg ezt.
Az eredmények bemutatóján jelen volt dr. Radmila Vasić, a korrupció ellenes ügynökség tagja is, aki elmondta, a szerbiai egyetemek kötelezettsége, hogy az elkövetkező év március 31-éig az ügynökség elé terjesszék ún. “integritás tervüket”, ami azt jelenti, hogy a karok és az egyetem feladata meghatározni a korrupció esetleges kiindulási pontjait, de a megelőzésére és elhárítására javasolt intézkedéseket is, mondta Vasić.
A felmérést az Olof Palme Központ támogatásával végezték az év januárjától kezdve, a Felelősségteljesebb szerbiai egyetemekért projektum keretében.
vajma.info/magyarno.com
Powered by Facebook Comments
