Felvidék – V. Agócs Béla Kerékpártúra – Hőseink nyomában Erdőháton, Morva-gyepűn

 

 

 

 

 

 

 

 

Zilizi Tihamér Agócs Béla tiszteletére ötödik alkalommal szervez kerékpártúrát.

Túraterv az egyes napokra bontva:
Aug. 4.,vasárnap: indulás dél körül Pozsonyból Pozsonybesztercén, Stomfán (székely alapítású), Malackán át Szentistvánkútra, ahol kellemes falusi portán, magyar ismerősnél szállnak meg.
Aug.5:hétfő: Lekerekeznek Detrekőváraljához, Bornemisza Péter nyomait keresve: Széleskúton. Szent-Mikós után Bikszárd(Bikszárdy Vincére emlékezünk) alatt Éleskő vára. Majd Korlátkő, Nádasdon (letekintés Szomolányra) át Dejte Erdődyek, kitekintés Jókő várára,Vittenc-Mária-kegyhely, Verbó, Ocskón át Szvancairtvány (Jablonka). Mijava előtt ismerős magyar családnál a táborhely.
Aug.6-kedd: Mijava-Ótura-Nemesváralján (Osztroluczkyak), Bosácz (bosznyák elődök) elérnek az 1000-éves határig. Szent Lászlóra emlékeznek, akit 1095.július 29-én Olmücz fele seregei élén e határon ért a halál. Végcél:Magyarrév, Magyarvárhely.
Aug.7:szerda: Staré Mjesto(sz.Metód-kultusz), Őrhelyen át gyepűelvét elhagyva, visszatérés Szakolcára. Ismerős magyar megkeresése. Gvadányi generálisra emlékezés, kúriáján rendszeresen fogadta a magyar írókat, Juhász Gyula 600 szakolcai napjára Fehéregyház, Czoborszentistván, Gvadányi-sírhely, Berencs-vár, Ószombat, Szenyicz, Reviczky Gyulára emlékezés.Magyar ismerősnél szálláshely.
Aug.8:csütörtök: Luboka, Búr-Szentpéter, Sasvár, Csári(magyar ismerős), Székelyfalva, Jókúton át:Hohenaun, Dürnkrut. Morvamező(1278-as csata), vissza Angernnél a Morva-folyón,Magyarfalu,Zohor (Ipolyi Arnold). Pozsony-hidegkúti horvát-alapítású Mária-barlangnál hálaadás. Utána tervezve IV.Nemzeti Ifjúságnevelő Tábor Szentistvánkúton.

Kerekparut 2

Az előző 4 túrán kellően bekerekeztük Kárpát-medence északi részét,sőt dicső bakáink nyomdokain Galíciát is megjárhattuk. Most nyugati székelység és gyepűink (Magyar-rév, Magyarvárhely…Morvamező) tervezett becserkészésekor a szlovákság etnogenezise mellett sem mehetünk el. II.Géza(1141-1161) idejétől fokozatosan telepítenek királyaink Német-Római Birodalom területéről, de Sziléziából, Elzászból, Flandriából hospestelepeseket, hogy a határőrhelyeinket leszámítva lakatlan Felső-Magyarország erdőrengetegeibe.

Gótikus városok keletkeztek Sillein-Zsolna, Bartfeld-Bártfa, Altsohl-Zólyom, Geib-Hibbe, Bösing-Bazin, stb.(Így történt ez máshol, pl. a Cseh-medence peremvidékén életre kelt a Szudéta-patkó.) Ezt a kiteljesedő világot elemi csapásként, hátbatámadásként érte a husziták betörése Szakolcától Losoncig, Kassáig pusztítottak el mindent, amikor a déli határokon a törökkel vívtunk élet-halálharcot. Ezt a huszita rabló-gyilkosok kihasználták.

Miután a Zágráb-környéki Szlavónia ezidő tájt elenyészett, megindult a szlavónia-tótországi menekültáradat, akik Nagyszombat-Trencsénig letelepedtek összefolyva az itt maradt huszitákkal. Legkoncentráltabb délszláv-szlovén előfordulás a központi megyékben keletkezett, mint Zólyom (pl. gyetvaiak bosznyákokból), Liptó, Felső-Nyitra, Turóc, Árva megyékben, mert a hegyvidéket otthonról kedvelték.

A török pusztítás után ugyaezen tótok a kipusztult magyarság helyébe Szered, Nagysurány, Tótmegyer, Pilis, Nyírség, Békés, Nagylak, Bácskába….is részben „visszatértek”, hogy a II.világháború után „Vissza az Óhazába!” repatriálhassanak mostmár a mátyusföldi, csallóközi őslakosok helyébe, akiket pl. pozsonyligetfalui koncentrációs táborba deportáltak, mindenüktől megfosztva.

Összegezésként az 1526 előtti Dráva-Száva közti Tótország csak látszatra szűnt meg, mert valójában reinkarnálódott. Mint ahogy Horvátországgal is megesett: a Zágráb (lásd Szent László alapított itt püspökséget) központú Tótország helyére került az Adria-parti Knin, Tengerfehérvár-Biograd központú Horvátország, Tótország név alatt pedig a többi délszláv szinte észrevétlen, búvópatakként a török alól az Északi-Kárpátok övezetébe került, melyet a husziták készítettek elő számukra. A szlovákoknak horvátokkal, lengyelekkel, csehekkel, szorbokkal…szemben nincs szokványos történelmük,nincs a korai múltra visszatekintő, törzseket, mondákat felmutató krónikájuk. Alig ötszáz éves lappangó múltba tekinthetnek vissza.

 

Zilizi Kristóf és Tihamér

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Previous post Csúcstechnika megvásárlásának kikényszerítése
Next post Július 24-én hozzák nyilvánosságra a ponthatárokat

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás