Felvidék – V. Agócs Béla Kerékpártúra – Hőseink nyomában Erdőháton, Morva-gyepűn

 

 

 

 

 

 

 

 

Zilizi Tihamér Agócs Béla tiszteletére ötödik alkalommal szervez kerékpártúrát.

Túraterv az egyes napokra bontva:
Aug. 4.,vasárnap: indulás dél körül Pozsonyból Pozsonybesztercén, Stomfán (székely alapítású), Malackán át Szentistvánkútra, ahol kellemes falusi portán, magyar ismerősnél szállnak meg.
Aug.5:hétfő: Lekerekeznek Detrekőváraljához, Bornemisza Péter nyomait keresve: Széleskúton. Szent-Mikós után Bikszárd(Bikszárdy Vincére emlékezünk) alatt Éleskő vára. Majd Korlátkő, Nádasdon (letekintés Szomolányra) át Dejte Erdődyek, kitekintés Jókő várára,Vittenc-Mária-kegyhely, Verbó, Ocskón át Szvancairtvány (Jablonka). Mijava előtt ismerős magyar családnál a táborhely.
Aug.6-kedd: Mijava-Ótura-Nemesváralján (Osztroluczkyak), Bosácz (bosznyák elődök) elérnek az 1000-éves határig. Szent Lászlóra emlékeznek, akit 1095.július 29-én Olmücz fele seregei élén e határon ért a halál. Végcél:Magyarrév, Magyarvárhely.
Aug.7:szerda: Staré Mjesto(sz.Metód-kultusz), Őrhelyen át gyepűelvét elhagyva, visszatérés Szakolcára. Ismerős magyar megkeresése. Gvadányi generálisra emlékezés, kúriáján rendszeresen fogadta a magyar írókat, Juhász Gyula 600 szakolcai napjára Fehéregyház, Czoborszentistván, Gvadányi-sírhely, Berencs-vár, Ószombat, Szenyicz, Reviczky Gyulára emlékezés.Magyar ismerősnél szálláshely.
Aug.8:csütörtök: Luboka, Búr-Szentpéter, Sasvár, Csári(magyar ismerős), Székelyfalva, Jókúton át:Hohenaun, Dürnkrut. Morvamező(1278-as csata), vissza Angernnél a Morva-folyón,Magyarfalu,Zohor (Ipolyi Arnold). Pozsony-hidegkúti horvát-alapítású Mária-barlangnál hálaadás. Utána tervezve IV.Nemzeti Ifjúságnevelő Tábor Szentistvánkúton.

Kerekparut 2

Az előző 4 túrán kellően bekerekeztük Kárpát-medence északi részét,sőt dicső bakáink nyomdokain Galíciát is megjárhattuk. Most nyugati székelység és gyepűink (Magyar-rév, Magyarvárhely…Morvamező) tervezett becserkészésekor a szlovákság etnogenezise mellett sem mehetünk el. II.Géza(1141-1161) idejétől fokozatosan telepítenek királyaink Német-Római Birodalom területéről, de Sziléziából, Elzászból, Flandriából hospestelepeseket, hogy a határőrhelyeinket leszámítva lakatlan Felső-Magyarország erdőrengetegeibe.

Gótikus városok keletkeztek Sillein-Zsolna, Bartfeld-Bártfa, Altsohl-Zólyom, Geib-Hibbe, Bösing-Bazin, stb.(Így történt ez máshol, pl. a Cseh-medence peremvidékén életre kelt a Szudéta-patkó.) Ezt a kiteljesedő világot elemi csapásként, hátbatámadásként érte a husziták betörése Szakolcától Losoncig, Kassáig pusztítottak el mindent, amikor a déli határokon a törökkel vívtunk élet-halálharcot. Ezt a huszita rabló-gyilkosok kihasználták.

Miután a Zágráb-környéki Szlavónia ezidő tájt elenyészett, megindult a szlavónia-tótországi menekültáradat, akik Nagyszombat-Trencsénig letelepedtek összefolyva az itt maradt huszitákkal. Legkoncentráltabb délszláv-szlovén előfordulás a központi megyékben keletkezett, mint Zólyom (pl. gyetvaiak bosznyákokból), Liptó, Felső-Nyitra, Turóc, Árva megyékben, mert a hegyvidéket otthonról kedvelték.

A török pusztítás után ugyaezen tótok a kipusztult magyarság helyébe Szered, Nagysurány, Tótmegyer, Pilis, Nyírség, Békés, Nagylak, Bácskába….is részben “visszatértek”, hogy a II.világháború után “Vissza az Óhazába!” repatriálhassanak mostmár a mátyusföldi, csallóközi őslakosok helyébe, akiket pl. pozsonyligetfalui koncentrációs táborba deportáltak, mindenüktől megfosztva.

Összegezésként az 1526 előtti Dráva-Száva közti Tótország csak látszatra szűnt meg, mert valójában reinkarnálódott. Mint ahogy Horvátországgal is megesett: a Zágráb (lásd Szent László alapított itt püspökséget) központú Tótország helyére került az Adria-parti Knin, Tengerfehérvár-Biograd központú Horvátország, Tótország név alatt pedig a többi délszláv szinte észrevétlen, búvópatakként a török alól az Északi-Kárpátok övezetébe került, melyet a husziták készítettek elő számukra. A szlovákoknak horvátokkal, lengyelekkel, csehekkel, szorbokkal…szemben nincs szokványos történelmük,nincs a korai múltra visszatekintő, törzseket, mondákat felmutató krónikájuk. Alig ötszáz éves lappangó múltba tekinthetnek vissza.

 

Zilizi Kristóf és Tihamér

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás