
A Plitvicei tavak (horvátul: Plitvicka jezera) Karlovactól 75 km-re található tórendszer. 1949-ben nyilvánították nemzeti parkká, 1979-tõl az UNESCO természeti világörökség részét képezi. A Plitvicei tavak Nemzeti Park területe 30.000 hektár (300 km2).
A Plitvicei tavak kialakulása
A tórendszert tápláló Bijela Rijeka (fehér folyó) és a Crna Rijeka (fekete folyó) folyók víztömegével, sodrásával és erejével több ezer éven keresztül vájta ki, alakította ki a Plitvicei tavak jelenlegi formáját. A Plitvicei tavak, a tavakat körülvevõ hegyek dolomit és mészkõ egyvelegébõl vannak. Ahol a vízáramlat akadályba ütközött, ott alakultak ki a mai vízesések. Mind ezekbõl jól következik, hogy a Plitvicei tavak – a víz erejének köszönhetõen – még ma is alakulóban van.
A Plitvicei tavak tórendszer legmagasabb tava (Proscanski tó) 637 méteren található, míg a legalsó 503 méter magasan. A 134 méter szintkülönbségen csodálhatjuk meg a vízesések sorozatát.
Virtuális séta a Plitvicei tavaknál
Most megpróbálunk minden anyait és apait beleadni és bemutatni, hogy is néz ki a Plitvicei tavak, honnan induljunk, merre menjünk és mit látunk e közben. Az első javaslatunk, hogy a fenti, vagyis a 2-es parkolóban álljunk meg a kocsinkkal és a Főbejáraton át közelítsük meg a tórendszert. Ekkor egy nagy üdvözlő táblán láthatjuk a Plitvicei tavakat.

Ha ezt a táblát látjuk jó helyen járunk
Itt a tábla jobb oldaláról indulnak a helyi vonatnak nevezett kis autóbuszok. Üljünk fel arra a buszra amelyik orra felfelé néz és utazzunk fel a 4. állomásig. (Most a 2. állomáson vagyunk, lesz egy állomás út közben a 3., de ne itt szálljunk le.) A 4. állomáson egy kis faházas pihenő rész található. Aki már most elfáradt azok megpihenhetnek itt egy kicsit, vagy elmehetünk wc-re, ha nem volt gusztusunk a parkolóban található balkáni „taposós” wc-nek nevezett helységet használni.

Pontosan ilyen kis buszba szálljunk fel amelyiknek az orra felfelé néz
Plitvicei tavak túránkat innen a 4. állomásról kezdjük. Itt a 4. állomásnál találjuk a legmagasabban fekvő tavat. Most 637 méter magasan vagyunk. A kiépített turistaúton (fagerendákon) szép határozottan tartsunk lefelé. Az itt található nagyobb tavakat kisebb vízesések tarkítják. Sokaknak már ezek az apróbb vízesések is nagy tetszésükre vannak és mohó fényképezkedésbe kezdenek. Csináljunk mi is egy-két fotót, csodáljuk meg a vízeséseket és tempósan haladjunk tovább, mert messze van még az ebéd helyszíne. 🙂

Háát.. igen, ilyet otthon ritkán látunk
Nagyjából negyed órányi séta után elérjük a Plitvicei tavak egyik nagy vízesét. A nevét sajnos nem tudjuk pontosan, de biztosan meg fogjuk ismerni, mert majd minden erre járó turista megáll itt fényképezkedni. Mi is pózoljunk egyet, menjünk le a szerpentines úton, majd folytassuk tovább az utunkat a kijelölt fa hidakon.

Egy tipikus fotó erről a vízesésről: jobbra a lezúgó víz,
előtte a palánkokról fényképező turisták
Most egy hosszabb séta fog következni. Minden vízesést és tavat nem szándékozunk bemutatni, mert akkor lutra-album lesz a virtuális sétánkból. Utunk következő állomása vagy negyven percnyi sétára található, a dokk. Innen tudunk hajóval tovább haladni a nagy rét felé, ahol ebédelhetünk.

Természetesen a hajókázás kötelező kelléke az integetés, mosolygás és fényképezés
A Plitvicei tavak alsóbb tavai, vízesései
Az ebédelést mindenkire rá bízom. Vannak aki végigrendelik az összes pavilont és vannak olyan turisták is akik otthon készített szendvicsüket fogyasztják el. Ebéd után javasoljuk felküldjünk ki a stégre egy kicsit napozni, pihenni. Plitvicei tavak sétánk innen az alsó tavak felé fog folytatódni. Itt az alsó tavaknál is sok-sok fényképezkedő turistával fogunk találkozni, mert itt vannak a tórendszer legszebb és legtöbbet fényképezett részei. Az első amire fel fogunk figyelni a tó élénk türkizkék színe. Ha még nem jártunk itt nem nagyon hittük volna el, hogy a valóságban is ilyen szép a tó vize. Másodsorban a hatalmas halak fognak tetszeni. Hosszas fényképezés, tülekedés és csodálkozás után szép lassan elérkezünk a Nagy vízesésig.
A Nagy vízesés
Ez a vízesés Horvátország legmagasabb vízesése, magassága 78 méter. A Nagy vízesés nemcsak méterében de kialakulásában is eltér a többi vízeséstől: amíg a többi vízesést a tavak szintkülönbsége formálja addig ez a Nagy vízesés a meredek mészkő sziklafalból kizúduló vízzuhatag által keletkezett. A Nagy vízesés innen 3 kilométerre délre a Prijeka kosa lábánál ered és itt csatlakozik a Plitvicei tavakhoz. A Nagy vízesés esőzésekkor és a tavaszi hóolvadáskor nyújtja a legszebb látványt. Nyáron a nagy szárazságban alig csöpörög.
A Nagy vízesés megtekintése után sétáljunk fel az 1. parkoló felé. Innen a kijelölt turistaúton vissza tudunk sétálni a 2. parkolóhoz a kocsinkhoz vagy az autóbuszhoz. Úton a 2. parkoló felé egy sziklás részen lehetőségünk adódik olyan csodálatos szép fotók készítésére amivel a Plitvicei tavakat reklámozni szokták. Itt található egy szikla orom a kerítésen túl. Ide még biztonságosan ki lehet mászni, de figyeljünk arra, hogy a kiálló sziklán túl ne lépjünk. Ha szédülősek vagyunk, akkor inkább a korláton belül maradjunk, nehogy tragédia legyen.

Utolsó fotó a Plitvicei tavakról
Javaslatunk
Ha saját kocsival megyünk, nem jövünk ki olcsóbban mintha busszal mennénk, ráadásul nagyon fárasztó a 7 órás vezetés lefelé és visszafelé. Ha busszal megyünk jobban nyaralási érzésünk van és nem kell foglalkoznunk az utazás gondjaival.
A Plitvicei tavak belépõjegy árai
Felnõtt: 110 kuna
Gyerek (7-18 év): 55 kuna
Csoportos (15 fõ felett): 100 kuna
Nyitva tartás: minden nap 8:00 – 19:00 között.
horvatorszaginfo/noknek.magyartudat.com
Powered by Facebook Comments