Tessék mondani, van még valami, ami miatt jól éreznénk magunkat drága országunkban?

Tiltanak, fenyegetőznek, büntetnek, személyenként embereket üldöznek dohányzásért. Mintha csak bűnözők lennének. (Az alkoholisták és a kábítószer fogyasztók miért is kivételek?) Furfangos és alattomos rendszer épült fel a dohányzásból származó állami bevételek megsokszorozására.

Mindenki saját maga belátása szerint védi egészségét, eldönti, iszik-e alkoholt, dohányzik-e, a kábítószer fogyasztásról most nem beszélve. Elvileg. Mert törvényalkotók „bábáskodtak” felettünk, egészségünk megőrzésére hivatkozva, aminek most alaposan megisszuk a levét. Törvénytisztelő emberek lévén ugyanis igyekszünk az ésszerűség határát már jóval meghaladó jogszabályokat betartani, mégis ahhoz a kevéske élvezethez jutni, ami még megmaradt a „szebb időkből”. Személyiségi jogokról pedig már régen nem beszélhetünk. (Az Ombudsman vajon ez esetben miért nem vizsgálódik?)

Tetemes pénzeket elfüstölünk, bujkálva gyújtunk rá és igyekszünk minél olcsóbban megúszni a drága élvezetet. Tudják ezt a csempészek, virágzik a feketepiac. A reáljövedelmek mély zuhanása miatt sok ezren abbahagyták a dohányzást, az illegális dohánytermékek piaci részesedése ennek ellenére nő. Várható volt.

Az illegális dohánytermékek aránya a teljes piacból, százalék

Még azt sem mondhatjuk, hogy a dohánytermékek fogyasztói árának tetemes növekedése és a dohányosok „boszorkányüldözése” nem volt várható. Az „ügyes” törvényhozóknak két legyet sikerült leütni egy csapásra: ellehetetleníteni dohánytermelők, értékesítők és fogyasztók életét úgy, hogy az állami bevétel sokszorosára nőjön.