Január derekán éppen van még idő a kert tervezgetésére. A szépen beállt kertek éppen annyi alapos figyelmet követelnek, mint az éppen telepítésre várók.
A rendelkezésre álló terület nagysága, alakja, valamint a talaj minősége, a szintkülönbségek, a vízviszonyok mind fontos szempontok, amelyekhez igazodni kell. A tervezés idején azt az álláspontot érdemes szem előtt tartani, hogy a kert elsősorban a napi munka utáni pihenést biztosítja. Ahhoz, hogy később ne bosszúságot, kíméletlen robotmunkát jelentsen a növények gondozása, mérlegelni kell, mennyi időt tudunk kertészkedésre fordítani.
Amennyiben a kert gondozása napi más munkavégzés mellett történik, legfeljebb 400 négyzetméteres gondozásra váró terület művelésében érdemes gondolkodni. A kert funkcióját szem előtt tartva, a többi részt érdemes befüvesíteni, esetleg más, pihenésre alkalmas kis zugokká alakítani.
Haszonkert tervezésénél örök dilemma, hogy mekkora részt foglalnak el a gyümölcsök és a zöldségek. Tévedés ugyanis azt gondolni, hogy a gyümölcsfák árnyékában éppen úgy megteremnek a zöldségek, mint máshol. Emellett érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a konyhakerti növények ápolása sokkal nagyobb fáradozással jár, mint a gyümölcsfáké. A család zöldségfogyasztását figyelembe véve, általánosságban azt mondjuk, fejenként 50 négyzetméternyi terület bőven elegendő.
Ahhoz, hogy kertünk rendezett és harmonikus legyen, emellett pedig valódi esztétikai élményt jelentsen, tervezni kell. Január derekán éppen alkalmas az idő arra, hogy alaposan átgondoljuk a legapróbb részleteket, a virágok színétől egészen az összeillő cserjék kiválasztásáig.
Konyhakert:
A kertészek emberemlékezet óta tudják, hogy ugyanarra a helyre nem vetünk azonos fajtájú zöldségeket, ugyanis az egyoldalúan terhelt talaj szép és egészséges termesztésre teljesen alkalmatlan. A vetésforgó alkalmazása tehát alapvető szempont, emellett pedig az egyes zöldségfajták tápanyag igényét is figyelembe kell venni.
Magas tápanyag igényű zöldségfajták például a karfiol, uborka, burgonya, tök, fejes káposzta, kelbimbó, paradicsom, rebarbara, zeller. Közepes tápanyag igényűek a fokhagyma, karalábé, sárgarépa, retek, cékla, saláták, spenót, vagy a hagyma. Alacsony tápanyag tartalommal is szépen fejlődnek a hüvelyesek.
A zöldségfélék vegetációs időszakban különböző mértékben igénylik az öntözést, ezért termesztésükhöz a terület kijelölésénél fontos szempont az öntöző berendezés elérhetősége.
Gyümölcsös:
A gyümölcsfák nagyanyáink idején gyakran egy emberöltőt is kiszolgáltak. Gondoljunk a „vén diófa” gyakori emlegetésére, amelyet az „unokáknak” ültettek. Ma már jóval kurtábbá vált a fák élete, a nagy hozamú, rövid idő alatt termőre forduló, vagy éppen emellett, a korai érésű fajták gyorsan elöregednek. A gyümölcsfák pótlását, telepítését hosszú időtartamra tervezzük és alaposan gondoljuk át helyüket.
Fontos, hogy csak annyi fát ültessünk a kertbe amennyi jól elfér a területen. Át kell gondolni, melyik fa mekkora lombkoronát fejleszt, árnyéka ugyanis gátolja a szomszédos fa növekedését, fejlődését. A fák gyökérzete körülbelül akkorára fejlődik, mint a föld feletti rész törzse és ágazatrendszere.
Általában a fő szabály, hogy a fákat 6×4 m-re ültetjük egymástól. A szép piros, mézédes cseresznyét távolabbra, 8×6 m-es kötéssel telepítjük, hiszen fontos szempont, hogy a nap éltető ereje elérje a gyümölcsöt. A dió lombkoronája hatalmasra képes fejlődni, bár igaz, hogy a lombozat mérete fajtánként eltér. Általánosságban elmondható, hogy a dió kötés távolsága 10×8 m.
A cserjék közül a mogyoró kb. 4×3 m-t, a bokros ribizli és köszméte 1×1,5 m-t igényel. A törzses ribizlit és köszmétét kisebb tőtávolságra is ültethetjük. Néhány ribizli- és köszmétebokrot nagyobb gyümölcsfáink soraiba is tehetünk. A térállás nagyban függ a talaj minőségétől és a gondozástól. Így sovány, öntözetlen, rendszeresen nem trágyázott talajon 30-40%-kal kisebb tenyészterület is elegendő, míg kedvező adottságú helyeken intenzív, rendszeres gondozással az ajánlott értékeknél kicsit nagyobbat válasszunk.
Díszkert:
Nem csak azért legyen szép, mert mindenki látja. Tény, hogy a díszkert mindig szem előtt van, kialakításánál azonban mindenképpen saját lelki belső harmóniánk tükröződjön. Sokan vallják, hogy a növények éreznek. Mosolyogni való állítás, vagy sem, tény, hogy a kertész lelkét talán éppen a kényes-fényes, pompázó díszkert tükrözi. Ráadásul éppen ez a hely, amely az abszolút kikapcsolódás színtere. Na és hogyan lehetne teljes kikapcsolódásnak, pihenésnek, vagy akár egy jól szervezett kerti összejövetelnek helyt adni egy hevenyészett módon összetákolt területen? Nem elég hát egyszerűen földbe dugni magvakat, ágakat, facsemetéket. Adjunk helyet hangulatos kis sarkoknak, zugoknak, kerti bútoroknak, színben és méretben harmonizáló pompás egynyári, vagy évelő virágoknak, bokroknak, fáknak.
Az örökzöldek vitathatatlan előnye, hogy télen is életjelet mutatnak, szép zöld lombozatuk megnyugtatóan kelt reményt a tavasz megérkezésére, ráadásul alig igényelnek gondozást. Ugyanakkor számolni kell azzal az egyszerű ténnyel, hogy környezetükben nem tűrnek meg más növényfajokat. Gondoljunk a fenyves erdők aljnövény nélküli kegyetlen szépségére.
A pihenésre alkalmas hely kialakítása nem feltétlenül az úszómedence építésének feltétele. A jól megválasztott növényfajok kiegyensúlyozott formavilága és elrendezése optikailag vonzó, és tökéletes pihenésre alkalmas helyet biztosít.
A díszkertek tervezése a közepes méretű növények kiválasztásával kezdődik. Ezek elé alacsonyabb, mögé magasabb fajokat válasszunk. A kerti utak, lugasok valahova vezessenek, például tűzrakó hely felé, kerti bútorok, szobrok, vagy éppen egy kis sziklakert irányába, amely esetleg meg is kerülhető.
A kert tervezéséhez érdemes milliméterpapíron, méretarányosan vázlatot készíteni, így a kert később valódi örömöt és kikapcsolódást jelent a család minden tagjának.
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
