Téltemetés, Farsangtemetés, Télkiverés, Télkihordás, Busójárás

A november elsejei Küszöb Ünnepe, Halottak Napja, Mindenszentek után 2×7 hétig, egészen a Fény Ünnep utáni időszakig (kb. február második hetéig) így köszöntötték egymást:

„Adjon Isten szekeret,

szekerünkbe kereket

kerekünkbe küllőt,

pöröl(y)ünkhöz üllőt,

bikáinkhoz tehenet,

szölleinkbe bő levet,

hadd ihassunk ölöget!”

Ez a jókívánság az egész évre érvényes áldás volt, a „Nagy Kerékre”, az évkörre utalva (8 küllője a nyolc ünnep, amelyek a Természet éves körforgásának 8 meghatározó fordulópontjai, napfordulók, nap-éj egyenlőségek. 9. küllője maga a tengely.)

Ez a szimbólum a buddhistáknál a „Tan Kereke”, a buddhista templomok homlokzatán szokták ábrázolni.

A kora-keresztény templomok bejárata feletti rózsaablakok szintén ezt ábrázolják.

Az évkör kezdete Karácsony (egyben tehát az ősi Újév is!).

Nem rég haladtunk át a Nagy Kerék 2. küllőjén, a február eleji „Fény Ünneppel”, amely a tél végét, a tavasz kezdetét jelenti. A tél végén tartották a tél-űző szertartásokat, ilyenkor végezték az ide vonatkozó mágiákat.

Ezek -az ünnepektől eltérően!- nem szakrális és nem csillagászati eseményhez, nem az évkörhöz kötött események voltak, hanem a közösségek maguk tartották, gyakorlatilag népszokás volt már régen is.

A szokás lényege, hogy tűzzel, vízzel, hamuval, kereplővel ostorpattogtatással, durrogtatással, dudákkal, sípokkal, seprűvel kergették ki a tél-szellemeket és az ártást előbb otthonaikból (többnyire a NŐ, a tűzhelytől indulva seprűvel!!), aztán a lakóhelyükről, településükből is.

Őseink hite szerint a hideg az ártó-szellem műve, a tavaszt a tavasz- és természet-tündérek hozzák el. A télűzéssel az ő tevékenységüket igyekeztek segíteni. Az ártó szellem ellen főképpen tűzzel-vízzel harcoltak. De az ostordurrogtatás, kereplőzés is a szelleműzés eszköze volt.

Sokféle szokás volt, azonban egységes elemnek tűnik a telet megtestesítő szalmabábú elégetése, vízbe dobása, vagy elégetése és vízbe dobása. Újabb kori változat lehet a tél koporsójának elégetése és vízre bocsátása is, amely a mohácsi „Busójárás” záró elemeként ma is élő hagyomány. Fontosnak tartom tisztázni: a Busójárás nem sokác hagyomány, vagyis általuk megőrzött ősi, közös hagyomány lehet valójában. A mohácsihoz nagyon hasonló szokás él Erdélyben is, pl. Balánbányán. Külsőségekben szegényebb változatok nagyobb számban éltek tovább, a mai értelemben vett maszkos farsangi mulatságok is a télűzésből eredeztethetők, pl. a „Velencei Karnevál.”A farsang utáni, tavasz kezdő időszak pedig már a böjt kezdete volt. A böjttel a megújuló Természetet követve megtisztították szervezetüket a télen felhalmozódott salakanyagoktól, ill. ilyenkorra már erősen megfogyatkoztak táplálék készleteik. Édesapám és Máté Imre is gyakran mondogatta: „Azért böjtöltek fiam, mert nem volt már mit enni!” Ide vonatkozhat a magyar közmondás is: „Hosszabb az év, mint a kolbász!”…de erről majd legközelebb! :O)

Áldás, békesség!

Forrás: Yotengrit Klub

Szerző: Balaskó Tibor

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Jégtörő Mátyás napja

vas febr 24 , 2019
Jégtörő Mátyás a február végi jeles napok közül talán a legismertebb. 24-e, Mátyás, a jégtörő, aki vagy meghozza, vagy megtöri a jeget. “Ha nincs, jeget csinál, elrontja, bontja, ha talál, A jeget olvasztja Mátyás, Töri, és rajta likat ás…” – többek között így emlékeztettek a réges-régi magyar kalendáriumok télutó havának […]

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás