Ruzvánsád nem tudott osztozni az ország örömében. Nehéz gyász, fekete bánat ült a szívén, hiszen elvesztette Sehrisztánit, és vele együtt azt a reménységét is, hogy hírt kapjon két szép gyermekéről. Lehorgasztott fejjel, töprengve, tépelődve ült szobájában napszámra, hétszámra, ezerszer elátkozva kishitűségét, amellyel elüldözte magától a világ legtündéribb tündérasszonyát. Vagy ha […]
Ruzvánsád
Amikor már valamennyien beteltek, Sehrisztáni így szólt a férjéhez: – Láthatod, hogy a tündérek sokban hasonlítanak az emberekhez, de azért sokban különböznek is tőlük. Mások a törvényeik, mások a szokásaik, s azokat, ember lévén, még sokáig nem értheted meg. Megeshetik, hogy egyszer-másszor én is cselekszem olyasmit, amit nem érsz fel […]
Ruzvánsád herceg lassan választ kapott töprengéseire. Virradni kezdett, és szemét meresztve látta, hogy ott kuporog annak a kis tónak a szélén, amely nem régen a kék szarvasünőt nyelte el. Körülnézett és azt hitte, hogy a szeme káprázik. A hajnali szél vastag törzsű, dús lombú fák leveleit, bogyótermő, magas bozótok gallyait […]