Sokan észrevették már, hogy régi, közel-keleti térképeken feltűnően nagyszámú magyar hangzású helységnév van. Ezek közé tartozik az „Arpad” név, pontosan ugyanúgy írva, mint a magyar „Árpád”, csak éppen az ékezetek hiányoznak. Sokan fel is tették már a kérdést: lehetséges-e ennyi hangnak a pontos sorrendben való, véletlen egyezése? Tudomásom szerint eddig […]
őshaza
Ősmagyarjaink is ismerték a szőlőtermesztés, borkészítés tudományát. A bolgár–török eredetű jövevényszavaink (szőlő, bor, szűr, seprő és csiger) elődeink egy csoportjának a Volga vidékén szerzett alapvető szőlészeti-borászati ismereteire utalnak. Fent említettek szerint a Kaukázusban termesztettek először szőlőt, ami természetesen turáni terület. A bor és a borászat témakörének számos változata jelenik meg […]
Ha dinnye, akkor Csány. Az igazi, zamatos dinnye ugyanis itt terem. A település és környéke már a kőkor középső szakaszában is lakott volt, a mai értelemben vett dinnyetermesztéssel az itt élők a XVII. századtól foglalkoznak. Akad itt fekete héjú, csíkos, mindenféle formájú és színű zöldség. (Nem tévedés, a dinnye ugyanis […]
Régen azt hitték, hogy a földművelés a Termékeny Félholdban alakult ki, az Eufrátesz és a Jordán folyókat összekötő, a hegyek lábánál északnak ívelő sávban. Mára világos és nem vitatott (mivel vitathatatlan), hogy az csupán másodlagos terület, mely a magvetők tudományából a közelségé okán elsőként […]
A Harvard Egyetemnek a Peapody Museum jelentette, hogy a Puebla-ba (Mexikó) kiküldött kutatócsoportjuk, az ott lefolytatott ásatások leletanyagából megállapította, hogy az amerikai ember nem 12-15 000 éve jelent meg Amerikában, hanem több mint negyvenezer éve. Az ásatásoknál emberi csontvázakat, csiszolt kőszerszámokat találtak olyan őslényekkel együtt, amelyek már több mint 40 […]