Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktől kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket! Magyar Olvasótársaság A népmese napját első ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg. […]
mese
A igaz története Buda alatt a ráckevei régi temetőben járva egy különös útjelző táblán akad meg a tekintet: JÁNOS vitéz sírja felé mutat a nyíl. A nyíl irányába haladva egy félbetört oszlopú síremlék áll. Rajta a felirat: Itt nyugszik Horváth Nepomuki János /rangjai és kitüntetései felsorolva/ aki nem más, mint […]
Kirakós játékkal nem csak játszani jó, készítése is szórakoztató. Kicsik és nagyok örömmel illesztik össze a felaprított kép darabkáit, különösen, ha az egy kedvenc meserészletet, tájképet, vagy éppen egy épületet ábrázol. Kirakós játék könnyedén készíthető, csak egy jól kiválasztott kép, olló és némi fantázia kell a daraboláshoz. A tetszőleges méretre […]
Hatvan éve írta első meséjét Marék Veronika, akinek könyvein gyerekek generációi nőttek fel. Az írónő, akiről épp most készül portréfilm, arról is beszámolt az MTI-nek, hogy a minap jelent meg legújabb Boribon-meséje, új Kippkopp-történeten dolgozik, Japánban a Laci és az oroszlán című 50 éves könyvéből készítenek animációs filmet, és ötlete […]
Több mint tíz évvel ezelőtt, miután elkezdtem foglalkozni a magyar népmesékkel, támadt az az ötletem, hogy jó lenne olyan meseválogatásokat közölni, amelyekben csak a magyar eredetű, legősibb népmeséink lennének összegyűjtve. Sorban azonosítottam ezeket a meséket az ókori forrásokból ismert szövegekkel. Így derült ki, hogy eredeti magyar népmeséink éppúgy délre, az […]
A görögök úgy tudták, hogy Gaia földanyának először csak félig ember-formájú, hekatonkheir, azaz százkezű óriásgyermekei születtek: Briareusz, Gügész és Kottosz. Őket három egyszemű küklopsz követte: Brontész, Szteropész és Argész, akik mind mesterkovácsok voltak, és szabad idejükben hosszú falakat építettek. Hatalmas kőtömböket illesztettek össze minden kötőanyag nélkül, és olyan pontosan, hogy […]
Idén is megrendezésre kerül a táncház napja. Szombaton a budapesti Liszt Ferenc téren ének- és tánctanítással, mesemondással várják az érdeklődőket. Az Ady-szobor előtti színpadon egész nap tánc- és énektanítás lesz: az érdeklődők megismerhetik a buzai dalokat, a zoborvidéki, a moldvai, a rábaközi, a széki, a kalocsai és a görög táncokat. […]
Piroskáról ma már leginkább csak a Grimm mese jut eszünkbe, a Piroska és a farkas. Pedig Január 18-hoz még időjárási regula is fűződik: Ha Piroska napján fagy, Negyven napig el nem hagy! Így tartották a kabai juhászok, a Szeged környékiek és a délvidéki magyarok is a legutóbbi időkig. A Bács […]
„A népek történetének első szálai hagyományokból fonódnak”- írta Horváth Mihály a Magyarok története c. könyvénekbevezetőjében-1858-ban. És így folytatta: „ezekben a lett dolgok és költött mesék gyakran annyira egymásba olvadnak, hogy egyiket a másiktól megkülönböztetni nem mindenkor lehet. Valamint egyes embereknek, úgy egész […]