Negyedik tételünk a reinkarnáció tanára vonatkozik. Bármily meglepően hangozzék is, ez a tanrendszer a samanizmusnak – legalábbis az obi-ugorok körében máig eleven – gyakorlatában a maga teljes kifejlettségében dokumentálható. (Vö.: Schmidt Éva 1993/1-2.) Ami a manicheizmus idevágó elképzeléseit illeti, erre vonatkozólag most elégedjünk meg […]
Mani
Első tételünk a világos és sötét erők küzdelme, az előbbinek önkéntes áldozatok sorozatában megvalósuló végleges gőzelmével. A hazai táltos-hiedelemkörből a fehér és a fekete táltos szerepének definíciószerű elkülönültsége, a kétféle minőség állatalakban történő, szakadatlanul meg-megújuló küzdelme idézhető ide, egyfajta fű alatti továbbélés tanúbizonyságaként. A manicheista […]
Mani (216-276), a harmadik század egyik legnagyobb hatású gondolkodója, filozófus, államférfi és vallásalapító. Mani perzsa, párthus királyi rokon és a mágusok előkelő családjának ivadéka volt. Tanult ember volt és kitűnő szervező is egyben. Az egyháza olyan jól szervezettnek bizonyult, hogy még egy ilyen […]
A keresztény Európában a kiemelt súlyú és erkölcsi tekintélyű magyar államot alkotó – szakrális értelemben vett – nemzet a helyzetnek megfelelő eredet- és önazonosság-tudattal rendelkezett. A magyarság eredettudata visszavezet – az emberiség történettudatában, mítoszaiban a nagy civilizációs szakadásként, pusztulásként megélt – Vízözön korszakáig. […]