A pünkösdöt többféle szokással ünnepelte a falu népe. A legények pünkösdi királyságért vetélkedtek. Főleg lóversennyel, bikahajsszal, a fiatalabb korosztályoknál bothúzással, kakaslövéssel (kakasütés) választották. Aki gyôzött, pünkösdi királlyá avatták. Ô lett a legénybíró egy esztendeig, a legények engedelmeskedni tartoztak neki. A pünkösdi királyné, királylány: a falu leányai közül évenként választott fiatal, […]
legény
Néphagyományunk szerint, ma éjszaka kell állítani májusfát! A magyar nyelvterület nagy részén május l-jére virradó éjszaka állították, illetve állítják a májusfát. A május elsején állított fákat pedig sokfelé pünkösdkor bontják le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék […]
Egyszer egy matyó legényt elrabolt az ördög. A fiú kedvese sokat rimánkodott, hogy adja vissza neki, mire az ördög azt mondta: Akkor kapod vissza a szerelemedet, ha elém hozod kötényedben a nyár legszebb virágait! Bajban volt a lány, hiszen télvíz idején jártak. Ám végül is kitalálta, hogyan teljesítheti az ördög […]
Boldogok a lányok, akiknek háza előtt kora reggel szépen feldíszített májusfa áll. A szerelem jelképét a legények többnyire titokban, az éj leple alatt állították fel, de egyes vidékeken, például a Tápió menti falvakban, énekszóval tudatták, hogy kinek az ajándéka a szép szerelem jelképe. Kelj fel rózsám itt a májfa jó […]
Húsvétkor a palóc legények nyers tojást és szalonnát szoktak kapni azoknál a házaknál, ahol tiszteletük jeléül csurom vízzé öntöztek minden nőnemű személyt. Az első harang szóig tart az öntözés szabadsága, aztán már illetlenség volna. Azért a nyers tojás mellé szép hímes tojás is jár […]
A múlt századokban grófok, nemesek itt lopták az első csókot, de a cselédek is a platánfa alatt várták meg hódolóikat, míg a 21. század elején a tinédzserek MP3 lejátszóval, mobiltelefonnal, laptoppal ülnek le a fa alatti padokra egy-egy találkozás, randevú alkalmával. Versek, szerelmes levelek, […]