Kint a szőlőnkben, emlékszem rája, Deszka kunyhónk előtt állott Öregapám diófája. Ha vihar támadt, – szőlőkötözéskor, – Dörgött az ég, csattant a villám, Füstölt az úton a felpaskolt por, Ahogy végigverte a dörgő esőostor, Bebújtunk a kunyhóba. Onnan néztem, Miként robognak a felhők az égen. Nagyapám a fát leste. Vajon […]
Alföldi Géza
Magyarnak lenni egy fajta különös állapot. Magunkra maradtunk sorsunkban – bajunkban a Kárpát-medencében. Büszkén, emelt fővel kellene járnunk a nagyvilágban, mi mégis szégyenkezünk. Különös kultúránkkal, egyedül álló történelmi nagyjainkkal, számos feltalálónkkal gazdagítottuk a világot és mi mégis egyre acsarkodunk, pusztítjuk önmagunkat. Nemzetünk […]