Szokás, amelyet talán a hunok honosítottak meg
Anonymus gesztájának hitelességét sokan megkérdőjelezték, pusztán azért, mert nem értették a benne leírtakat. Jelen írásunkban egy olyan ősi szokást mutatunk be, amelyet talán a hunok honosítottak meg és azt közvetlen őseink, Árpád magyarjai őriztek meg számunkra.
A névtelen leírása
Anonymus gesztájának az egyik fejezete a Csepel-szigetről szól, ahol elmeséli, hogyan választotta ki Árpád fejedelem központjául a jól védhető helyet és oda vezéri házakat épített. „Ezután pedig Árpád vezér elindult arról a vidékről, ahol most Bodrog vára áll, és a Duna mentén a nagy szigetig haladt. Tábort ütöttek a nagy sziget mellett, majd Árpád vezér meg nemesei bevonultak arra. Mikor látták a helynek a termékenységét és gazdagságát, továbbá hogy a Duna vize milyen erőssége neki, kimondhatatlanul megszerették. Egyszersmind elhatározták, hogy ez lesz a vezéri sziget, s a nemes személyek mindegyike ott udvart meg majort kap. Árpád vezér azonnal mesterembereket fogadott, és velük pompás vezéri házakat építtetett. Aztán meghagyta, hogy a napok hosszú során át elcsigázott minden lovát vigyék oda és ott legeltessék.”
Dzsingisz kán rendelkezése
A fenti szöveget a hazai történészek nem tudták értelmezni, nem értették, hogy mi célt szogált ez a rendelkezés. Szerencsére nemcsak egyedül Anonymusnál tűnik fel ez a szokás, hanem a távoli Belső-Ázsiában is ismerünk hasonlót. Amikor 1206-ban Dzsingisz kán egyesítette a Mongol Felföld törzseit, elrendelte, hogy minden törzsfő küldje el fiát a vezéri szállására, a Sárga-folyó által körülölelt Ordoszba, hogy Dzsingisz kán körül legyen képviselve minden törzs.
Talán csak különös egybeesés lenne, hogy mindkét vezető, Attila örökét kereső Árpád és a mongol Dzsingisz kán is egy kiválóan védett, központi helyet választott magának főhadiszállásnak? A mongol nagykán nem magától találta ki a fenti szokást, hanem nagyon valószínű, hogy egy régi, a hunokig visszamenő szokást alkalmazta a 13. században is, ahogyan Árpád ősének, Attilának az örökségét élesztette fel a Kárpát-medencében.
Kiváló ötlet
Vajon mi lehetett a célja ennek a rendelkezésnek, vajon csak a testőrségben kaptak szerepet a messziről érkezett ifjak, vagy más céljuk is volt ezzel a megoldással? A belső-mongol kutatók úgy vélik, hogy a sztyeppei birodalmak vezetői úgy akarták megakadályozni a távoli törzsek esetleges lázadását, hogy elkérték fiaiakat állandó szolgálatra, ezzel a fiúk túszul szolgáltak a nagykán udvarában.
(pecomp.hu)
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
