Van egy kis sziget a világon, ahol a pihenni vágyó nap szerelmesei egy percet sem unatkoznak. Az utasszállító repülőgépek majdhogynem a tengerbe pottyantják utasaikat.
Szent Márton szigetén, a Princess Juliana repülőtér szinte egybeépült a tengerparttal, így a strandolók szinte kezükkel elérik a hatalmas légi járműveket.
A Szent Márton-sziget (franciául: Saint-Martin, hollandul: Sint Maarten) egy kis sziget a Karib-tengeren, a Kis-Antillák, azon belül a Szélcsendes-szigetek szigetcsoportban, Puerto Ricótól mintegy 300 km-re keletre. A 87 km²-es sziget területe 1648 óta megoszlik Franciaország és a Hollandia között. A déli, holland rész (kb. a terület 40 %-a) neve Sint Maarten – egyike a Holland Királyság négy alkotmányos részének, az északi francia részé (kb. a terület 60%-a) pedig Collectivité de Saint-Martin.
Ha nem akarunk a világ másik végére utazni, repülőgépek társaságában napozni, csendes pihenőnek hévvel felkereshetünk a Duna mentén számtalan kis falut. Magyarország Szent Mártonja Szigetszentmárton, amelynek nem tengerpartja, hanem Duna-partja van és feltehetően ősibb település, mint a karib-tengeri nyugati gyarmat. Azt, hogy már több ezer éve is éltek itt emberek, azt a község négyezer éves, világhírű régészeti „őskocsi” lelete is bizonyítja, melyet jelenleg a Nemzeti Múzeumban őriznek. A település elnevezésében a Szent Márton név a templom védőszentjére utal.
Szigetszentmárton neve írásban először 1285-ben fordult elő, amikor is IV.(Kun) László király egyik oklevelét innen keltezte. Lázár deák 1528-ban készített térképe is jelöli Szent Márton falut. A község a középkorban mezővárosi rangot is viselt. Buda elfoglalását követően a török összeírások szerint népes település, ahol 43 adófizető családnév szerepel a listán 26 házzal. A Buda visszafoglalására indított felszabadító háború során a falu megfogyatkozott lakossága szétszéledt. A török kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő kapta jutalmul az egész Csepel-szigetet.
A harcok elmúltával csak néhány család tért vissza, ezért Savoyai Jenő földesúr sváb telepeseket telepített a falu területére később Mária Terézia bajor telepeseket telepített le. Az 1838-as dunai nagy árvíz az 1886. évi tűzvész, mely a falu kétharmadát elpusztította, megváltoztatta települési jelleget, rendezettebbé váltak az utcák és a beltelkek. 1855-ben alapították az állami iskolát (az egyházé 1742 óta működött), 1888-ban óvodát szerveztek. A településen 1898-tól Önkéntes Tűzoltó Egyesület, 1909-től Gazdakör, 1936-tól Polgári Lövészegyesület működött, majd 1939-ben megalakult a Magyarországi Németek Szövetsége helyi szervezete, 1952-ben pedig a fúvószenekar is.
A falu német ajkú lakossága szorgalmas munkával igyekezett vagyoni gyarapodását elősegíteni. Az 1941-ben tartott népszámláláskor Szigetszentmártonban 1069 éltek. Anyanyelve szerint 226 fő magyarnak, 843 pedig németnek tartotta magát. A második világháborút követő kitelepítést e népszámlálás alapján hajtották végre. A vagonokban elvittek helyére az alföldi és a szlovákiai területekről érkeztek magyarok.
magyarno.com
Powered by Facebook Comments