Sikeres a Szent László Király Lovagrend első tárlatvezetése a Nemzeti Emlékhelyen

A Somogy megyei Iharosban székelő Szent László Király Lovagrend 2009 óta jelen van a vármegye egykori ispánsági központjában Somogyváron lévő Kupavár hegyi Nemzeti Emlékhelyen.
A hely Koppány herceg központja volt az államalapítás előtt időkben.
Majd 1077 után Szent László királyunk nevével fonódott össze az emlékhely.
Koppánynak a földvára állt a Kupavár hegyen, amely nevét is a herceg után kapta, ugyanis a Kupa a Koppány név helyi, népnyelvi alakja.
Aki ma végig megy Somogyváron, azt tapasztalja, hogy a pogánynak titulált Koppány herceg és a keresztény Szent László király békében megvannak egymással itt, hiszen van Szent László általános iskola, korábban a királyról elnevezett borozó is működött a faluban, de ugyanakkor a Kiskupa csárda nevében őrzi Koppány nevét is.
Mi több a somogyi herceget legyőző Szent István királyunk is békében megvan itt a Kupa vezérrel hiszen a Szentesica forrás, amelyben a legenda szerint Szent István megmosta kezét a győztes csata után (vizének gyógyító erőt tulajdonítottak), mellett található a Koppány emlékmű.
Bakay Kornél a Kupavárhegy feltárását 1970-es évektől vezető régészprofesszor az alábbiakat írja Koppány és Szent László kapcsolatáról: „Kutatásaink szerint Koppány azonos lehet a forrásainkban emlegetett Szár Lászlóval (Calvus Ladislaus), akinek az apja Tar Szörénd (Calvus Zirindus), aki a kereszténységben a Mihály nevet kapta, s aki édestestvére volt Géza fejedelemnek.
Vagyis Koppány és Vajk-István első unokatestvérek voltak, nagyapjuk pedig Taksony fejedelem volt. Úgy véljük, Szár László fiai voltak András, Béla, Levente, míg Béla király gyermekei: Géza, László és Lampert.
Miért választotta tehát Szent László király temetkezési helyéül a somogyvári templomot?
Azért, mert nagyapja, a megölt és meggyalázott Koppány várának földjében kívánt nyugodni.
Elhunyt 1095. július 29-én, illetve e napon temették el (depositio Sancti Ladislai).
Később, minden bizonnyal 1192. évi szentté avatása előtti évtizedekben vitték át szent testét Váradra, ahol a sírjánál a csodák csak 1208 után kezdődtek el.”
Eddig az idézet és való igaz a helyiek egy teljesen másfajta Koppány képet tárnak elénk, mint amit megszoktunk a hivatalos történelem írásból.
Az emberek tisztelettel emlékeznek az egykori hercegükre, Somogy urára.
Szent László király 1091-ben pont az őse földvárának hegyére emeltette a három hajós Szent Egyed Bazilikát, amelyet a temetkezési helyeként is megjelölt.
A helyiektől olyan információkat is hallani, hogy a király koronázó templommá, akarta minősíteni a Somogyvári monumentális nagyságú bazilikát, továbbá tudni vélik, hogy a király halála után a Somogyvári sír is csodák helyszíne volt. A bazilika második nagy átépíttetésekor a király földi maradványai már Váradon voltak, a Somogyváron hagyott csodatévő relikviái a padló alatti kriptába kerültek.
A király holtteste közel 80 évig nyugodott Somogyváron, amikor is III. Béla király vitette át a király földi maradványait Nagyváradra, a szentté avatási procedúra megindulásakor.
A király testének elvitele után is még hosszú ideig zarándokhely volt az első nyughelye a Szent Egyed Bazilikában.
A napjainkban látható király sír emléket a 90-es évek elején állították, jelezve a király első nyughelyét az odavetődő látogatóknak és az utókor számára. A síron az alábbi latin felirat olvasható: Sepulcrum opinabile primum regis Sancti Ladislai, azaz Szent László király első nyughelye.
A középkori Magyarországon a király sírja szent helynek minősült. Így emelhette az alapító király valójában első számú kultikus hellyé Somogyvárat.
Ezen a szent helyen 2014- ben is őrséget adnak a Szent László Király Lovagrend tagjai királyuk első nyughelyénél, és egyben vezetik is a turistákat, érdeklődőket korhű, XI. századi női és férfi viseletben a király által alapított bazilika és bencés monostor romjai között, bemutatva annak történelmi hátterét.
Az első alkalommal is sok volt a látogató július 26-án hiszen az ország több nagyvárosából jöttek turisták, jellemző szokott lenni, hogy általában a borongósabb napokon jönnek többen, amikor a Balaton nem alkalmas a fürdőzésre, de a tegnapi nap erre rácáfolt, hiszen a fővárostól kezdve, jártak itt Győriek, Pápaiak, Hatvaniak , Dombóváriak és még számos más településről érkezők is.
A Szent László Király Lovagrend korhű ruhákban, augusztus 23-ig, szombatonként 4 alkalommal végez ingyenes tárlatvezetést és ad díszőrséget a király első nyughelyénél délelőtt 10 és 12 óra között, valamint délután 15 és 17 óra között, az odaérkező érdeklődők számára.
Szombattól ismét Somogyvár- Kupavár Nemzeti emlékhely, még 4 szombaton keresztül, olvasható itt.