Regős József: A Bükk hegység csúcsai nyomában

Történelemkönyvek finoman szólva “pontatlan” megállapításai már régen nem okoznak meglepetést. Meghökkentő azonban a földrajzkönyvekből bebiflázott, hegycsúcsokra vonatkozó adatok hiteltelensége. Esetünkben nem a hegyek létezéséről van szó, hanem azok magasságának újraértelmezéséről, amelyre a legújabb kori technika számos lehetőséget kínál. Regős József csapatával a Bükk különös mérési eredményeihez jutott.

Fényes Elek 1851-ben kiadott munkája, a “Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leíratik” volt az egyik kiindulási pont.
A Szilvás nevű, Borsod vármegyében található magyar faluról írt részben láthatjuk, hogy “A szilvási határ legmagasabb része a Peskő, mellyről a Tiszát megláthatni, ugy szinte szép kilátás esik a Tiszára a tárkányikőről  és a Kőhátról.”
A Visnyó nevű magyar falunál a következőt írja: “A rengeteg tölgyes és bikkes edőség közepén emeli magas tetejét a Bálványhegy, melly legmagasabb a Bikk hegységben, s rajta a telegraph most is látható.”

Jókai Mór 1898-ban kiadott “A barátfalvi lévita” és “A tengerszemű hölgy” című regényeiben utal az 1949-es bujdosásának kedvenc hegycsúcsára, az Örvénykőre (helyenként Pogányoltárnak, Pogánykőnek, Oltárkőnek nevezve), mint a Bükk-hegység legmagasabb, legkimagaslóbb bércormára.

Illyés Bertalan és Leszih Andor írása a Borsodi Bükk-Egylet úti kalauza 1925-ből. A címe: “A BÜKK turistáknak, nyaralóknak, cserkészeknek útmutató”. Eszerint a Bükk a “Legmagasabb pontját a Nyugati részen a Magas-tetővel éri el, 965 m. magasságban. A Magastetőtől északra és keletre helyezkednek el a Bükk legmagasabb csúcsai. Északra a Kopasz-hegy 916 m., Ispán 955 m., Kukucsó 935 m., Fodor-bérc 915 m., Bálvány 957 m., Borovnyák 950 m. Keletre a Tarkő 932 m. és a Zsérci Nagy Dél 844 m. a legjelentékenyebbek.”

Érdekesség, hogy az Istállós-kő-erőse meg sincs említve a listában, bár a térképvázlaton az Ispán-hegynek nevezett magassági pont elhelyezkedése inkább az Istállós-kő-erősének felel meg. A feltüntetett számadatok sem egyeznek a mai méretekkel: Magastető – a térképvázlatról azonosíthatóan a mai neve Kerekrét-fő 880 m, Nagy-Kopasz 902,8 m, Ispán-hegy 912 m, Kukucsó-hegy 941,3 m, Fodor-hegy 931 m, Bálvány 955 m, Borovnyák 945m, Tarkő 950,2 m, és a Zsérci Nagydél 876 m.
Ugyanebben a könyvben beljebb olvashatjuk, hogy “A Bálvány-hegy csúcsát általában a Bükk legmagasabb pontjának tartják. Ez azonban tévedés, mert míg a Bálvány 957 m. magas, addig a Magastető a 965 métert éri el. Igaz csekély a különbség, de a tévedésnek az a fő oka, hogy a Bálvány tetejéről szép kilátást élvezhetünk, a Magastetőnek pedig nincs kilátása. Ez által lett a Bálvány általánosan ismert, amazt távolságánál fogva is kevés turista keresi fel.”
A könyv a Magastetőről a következőt írja: “Magastető. (965 m.) Peskő mögött fekszik (a kerítésen belől) [itt a Pallavicini magánbirtok kerítéséről van szó]. A Magastető a Bükk legmagasabb pontja, nincs rajta erdő, csak néhány magfa) de csak a fensík egyik bent fekvő kiemelkedése lévén, a többi hegyek akadályozzák a szép kilátást.”

Dr. Thirring Gusztáv és dr. Vígyázó János “Bükk” című útikalauza 1930-ban a következőket írja: “Csonka hazánk hegységei között a Bükk a legmagasabb, noha két legmagasabb hegyünket a Mátrában találjuk. A Mátrának azonban csak e két csúcsa, a Galyatető (965 m) és a Kékes (1014 m) szárnyalja túl a Bükk tetőző ormát (Istállóskő erőse 959 m), a Mátra egésze alacsonyabb.” (Jelzés mellett a következőket emelték ki a szerkesztők: “A bécsi eredetű térképek a Bükk legmagasabb hegyének a Peskő melletti Magastetőt (965m) vették, de ez – a magyar mérések nyomán – sajtóhibának minősült (965 helyett csak 905). A közhit a Bálványt (956) tartotta a legmagasabbnak, míglen az új magyar felmérések (1928) ezt a tévedést is helyesbítették.”).
A későbbi térképek lényegében ezt a mérési eredményt publikálták, bár a precízebbeknél az Istállóskő 958 méterre változott. Ez abból adódott, hogy a tízezres katonai térképek az Istállóskő magasságát 958,4 méterben adták meg, tehát a hiteles kerekítés alapján jött létre az 1 méterrel alacsonyabb adat.

A kétkedésünk eredete:

Az 1994-ben elkezdett barlangkataszterezéseink folyamán mi is a tízezres, a Kartográfiai Vállalat által 1964-66–ban készített és a MN Térképészeti Intézete által 1967-ben (titkos felirattal) sokszorosított térképeket használtuk, melyeket a Barlangtani Intézet bocsátott a rendelkezésünkre. Ezen a térképen az ISTÁLLÓSKŐ ERŐSE magassága 958,4 m. de a betonkockával együtt 958,7 méter. A sok felírt szövegtől pontosan nem látható, hogy a 950 métert jelző vastag szintvonal felett látható két szintvonal töredék, csak szakaszos segédvonal-e vagy teljes szintvonal.
Az Istállós-kő-erőse csúcsától, a térképen névtelen, de a mi kataszterezési használatunkban KETTŐS-BÉRC-nek nevezett kiemelkedés északi csúcsa 55 fok irányban, 500 méter légvonalbeli távolságban látható. A feltüntetett magasság 958,2 méter. A szintvonalak itt a 950 méteres vastag felett egy szaggatott segédvonalból és egy folyamatos vonalból állnak, ami megfelel a felírt magasságnak.
A KETTŐS-BÉRC déli csúcsa azonban, a terepen is láthatóan magasabb valamivel a 150 méterre lévő északi csúcstól. Ezen a térképen nincs kiírva a szintmagasság számmal, de a szintvonalak a 950 méteres vastag vonal felett egy kis szakaszon feltüntetett segédvonalból és két körbezárt vékony (5 méteres szintet jelölő) vonalból állnak. A Barlangtani Intézet által rendelkezésünkre bocsátott térképmásolaton valakinek a kézírásával  ott volt egy szám a margóra írva: “960,0” (a felíró valószínűleg Hazslinszki Tamás, aki az 1982-ben végzett barlangkataszterezések vezetője volt).
A kétkedésünket tehát a szintvonalak elhelyezkedése és a Barlangtani Intézet dolgozója által felírt szám indította el.
A valósághoz hozzátartozik, hogy a Kartográfiai Vállalat által 1969-ben átdolgozott 25 ezres térképen az Istállós-kő 958,0 méter, a Kettős-bérc déli csúcsa pedig 952,3 méter magasságúra van írva.

A jelenlegi helyzet:

A napjaink munkatérképe a Földművelésügyi Minisztérium által kiadott új 1:10 000 arányú térkép, melyet a Kartográfiai Vállalat újított fel 1989-ben. Az 1995. XII. hó után kiadott térképen az Istállós-kő 958,1 méter, a Kettős-bérc (névtelenül) északi csúcsa 958,2 méter és a Kettős-bérc déli csúcsa 961,0 méter magasnak van feltüntetve!

Kétkedésünk azonban ettől sem múlt el teljesen, ismerve a térképészetben gyakori elírásokat, ezért bementünk a Kartográfia Bosnyák-téri központjába is. Itt azonban akkor, raktárfestésre hivatkozva nem tudtak érdemben foglalkozni velünk. A beszélgetés során azonban azt mondták, hogy valóban előfordulhat elírás, tehát az eredeti mérési jegyzőkönyveket kellene megnézni. Azóta ezt a látogatást megismételtük, beszéltünk a Bükk-szakértővel, de nem jutottunk sokkal előrébb.
A problémát megpróbáltuk magunk tisztázni. Mivel abszolút magasságot nincs módunkban elég pontosan mérni, ezért a két csúcs közötti relatív magasságkülönbség mérésével próbálkoztunk. 2000-ben optikai szintező műszerrel, elég mostoha körülmények között elvégeztük a két magaslat, tehát az Istállós-kő és a Kettős-bérc déli csúcsának összemérését. A mi mérésünk a Kettős-bércet 1,8 méterrel mutatta magasabbnak. A térkép által jelzett 2,9 méteres különbség és a mi mérésünk közötti eltérés, az általunk elfogadhatónak tartható hibahatáron belül van.
A következő próbálkozás Salétli György, természetvédelmi őr kísérlete volt. Az általa hozott Sunto Vektor magasságmérő műszer a pontatlansága  (5 m) miatt nem volt alkalmas a valóságos mérésre, de ennek ellenére érdekes volt a műszer viselkedése: aneroid rendszer lévén, reagált a mikrokörnyezet légnyomásváltozásaira is. Az érdekesség abban állt, hogy amíg a Kettős-bérc tetején a 965 méteres érték néha átugrott a 960 méteres értékre, addig az Istállóskőn ez éppen fordítva volt, tehát a 960 méteres érték ugrott át néha a 965 méteresre. Ez természetesen számunkra sem jelent semmilyen bizonyítékot.
2002-ben azzal fejeztük be a dolgozatot, hogy: “Szükséges lenne egy pontosabb mérést, esetleg GPS-el is elvégezni. Azért az eddigi eredményeink is elegek az érdeklődés felkeltésére, azért mi már, ha még nem is teljesen, de kezdjük meggyőzve érezni magunkat.”

A legújabb mérés:

Erre a következő mérésre 2014.01.08-án (szerdán) került sor.

A mérést a Földméter Kft. dolgozói: Haffner Gábor és Kesztler Ádám végezték egy NOMAD SPECTRA PRECISION típusú, 0,05 m pontosságú GPS-el. Szilvásváradról Poczik Viktor és Regős József volt jelen a mérésnél. A mérés több mint fél órán át tartott, a kijelzett magasság: 960,715 m lett. A koordináták az x = 753 399, 142 és az y = 303 970, 859. Ezzel a méréssel bebizonyosodott, hogy a Bükk legmagasabb pontja ez a kiemelkedés lett.

hegy 1

Az elnevezésre vonatkozó kutatásainkat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságán folytattuk. Baráz Csaba segítségével előkerestük a régebbi térképszelvényeket. A II. katonai felmérés (XIX.sz. közepe.) térképén van egy Szilvási-kő felírás (erre már Poczik Viktor is felhívta a figyelmünket) a Fakútnyak (908,5 m) és a Kerétet-sár (904,1 m) közötti vonulatra írva. Ebbe beleesik az Istállós-kő-erőse, a Kettős-bérc mindkét csúcsa és a Tányéros-teber-bérce (942,9 m) is. Mivel ezen a térképen az Istállós-kő-erőse nem szerepel, ezért valószínű, hogy az elnevezést az egész vonulatra értették. Az új elnevezések szerint az Istállós-kő-erőse külön nevet kapott, a Kettős-bérc két, egymástól jól elkülönülő magaslata pedig csak együtt lett jegyezve, ezért javasoljuk, hogy a Kettős-bérc északi csúcsára, mint a Bükk legmagasabb pontjára használjuk ezentúl a Szilvási-kő elnevezést.

Forrás: Szilvásvárad

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás