Lassan véget ér a karácsony varázsa, az ünnep évről-évre, mindig más tartalommal, mélyen beivódik lelkünk mélyébe. Az üzenetet elraktározzuk és életünk végéig őrizzük. Miféle emlékeket őrzünk? Amilyeneket teremtettünk magunknak, Öregisten segítségével.
Ha meghalljuk a hangot, megértjük az üzenetet. Ha felfogtuk, mit kell tennünk, jót cselekszünk, a jó cselekedetek pedig tartalommal telt, szép emlékekké válnak. Földi küldetésünk teljesítésének éppen ez a lényege.
Az aranykorban a szemléletváltás folyamata zajlik. Sokan képtelenek a materiális szemléletet feladni, pedig a jelek itt vannak világunkban. Az emberiség kollektív tudatváltása a hit erejével történik. Kizárólag rajtunk múlik, hogy a bennünk rejlő teremtő erőt mire fordítjuk.
Tomory Zsuzsa a következőt írta az emberiség szemléletváltásáról:
„Egy hideg társadalom tudatába beköltözik a mindent bearanyozó magyar lélek, s ennek nem tud az önzés uralma ellenállni. Eltűnik, mint fényben az árnyék.”
Egy évvel ezelőtt a csak anyagban gondolkodni tudók világra szóló hisztériás riadalmat keltettek a világ végéről, a Nibiru érkezéséről. Ők azok, akik képtelenek megérezni a változást, pedig nekik a világ vége a valóságban megkezdődött.
Jézus szavait – „A Nap elhomályosul, a Hold nem világít, a csillagok lehullanak az égről, és az egek erői megrendülnek” – XVI. Benedek is másképpen értelmezte. A konzervatív eszméket valló, leköszönt Szentatya egyik vatikáni miséjében az aranykor kezdetén, 2012. decemberében arra szólította fel híveit, hogy mindig a helyes úton járjanak, míg el nem érkeznek az örökléthez.
Melyik a helyes út? Évezredek óta tudjuk jól. Felelősek vagyunk gondolkodásmódunkért, a kimondott szóért és cselekedeteinkért. Csak figyelnünk kell és meghallani az üzenetet.
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
