El ne add az ősi házat,
El ne add az ősi telket,
Hol a csűrön késő őszig
Gólyamadár kelepelget.
–
Ha elfáradsz a világban:
Gyere haza megpihenni,
Az öreg fák árnyékában
Szép időkre emlékezni.
–
Rád nevet,mint hajdanában
A cseresznye, piros alma:
Gyermek leszel ,újra fiam,
Belefogsz egy régi dalba.
–
Szántófölded kenyeret ád,
Az a föld jó kalásztermő !
Friss vizet a csörgő patak,
Tüzelőnek fát az erdő.
–
Gyümölcsfáid oltogatod,
Tisztogatod, nyesegeted,
Ablak alatt a kis kertben
Az utakat rendezgeted.
–
El-elsétálsz a mosolygó
Virágok közt andalogva…
Úgy-e fiam, hozol majd ki
Egy-egy szálat a síromra?
–
El ne add az ősi házat,
El ne add az ősi telket
Hol a csűrön késő őszig
Gólyamadár kelepelget
Közzétette: Dr. Mityók Ilona
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
