A pilisi tájnak szinte minden egyes területe bővelkedik régészeti emlékekben, például a Dunakanyar mentén Esztergomtól Visegrádig követhető nyomon a várak, erődítmények maradványait olykor szinte már tüntetőleg mutató hegyek láncolata. Érdekes módon a régészeti szakmunkák nem titkolják, de a közvélemény még sem tud róluk. Ezért minden okunk meg van feltételezni, hogy a Dobogókő körül csoportosuló régészeti emlékek – gondoljunk csak a pilisszentkereszti „templomváros” nemzetközi hírű maradványaira, a szentléleki pálos kolostor romjaira, vagy a Dobogókő alatt található Árpád-vár középkori erődítmény maradványaira.
Nehéz elképzelni tehát, hogy a stratégiailag, hadászatilag és szakrális értelemben is központi helyen lévő Dobogókő pusztán a középkori „turisták” kedvelt kiránduló helye lett volna. Dobogókő kőzettani felépítését tekintve vulkánikus eredetű, s ez kétségbe vonhatatlan tény. Azonban szükséges figyelmeztetnünk arra, az ugyancsak kétségtelen tényre, hogy a természet által megerősített hely jól látható módon magán viseli az emberi kultúra hihetetlenül monumentális várépítő tevékenységének látványos nyomait is.
Dobogókő híres látványosságaihoz tartozó Thirring-sziklák, a Szer-kövek és a déli oldalon található Zsivány-sziklák, turistacsalogató, bizarr sziklaformái még a mai, szinte természeti alapokig visszabontott állapotában is jól őrzik az ősi erődítmény rendszer kiemelt csomópontjainak alakzatait. De szinte alaprajzi pontossággal tárulnak fel a Duna festői szorosára tekintő északi oldal kelet-nyugati irányba vonuló megközelítőleg 30-40 méter magasságú falai is.
Aki e tájat turistaként vagy zarándokként felkeresi ne felejtse tehát, hogy itt régi dicsőség évezredei üzennek ma is a jóakaratú, tisztaszándékú embernek.
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
