Ősi globális civilizáció nyomában

A globalizáció ma már mindenki számára ismert kifejezés. A világot jó néhányan szeretnék egy egységbe tömöríteni, ami valljuk be, képtelenség. Ami egykor, az idők kezdetén működött, az manapság elképzelhetetlen, mint ahogy azt sem értjük, hogyan alkothatott tízezer évekkel ezelőtt egyetlen egységet az emberiség.

Írásjelek, amelyekkel a világ több pontján találkozhatunk.
Írásjelek, amelyekkel a világ több pontján találkozhatunk.

Jó néhány furcsasággal szembesülünk, sorra kerülnek elő olyan leletek, amelyekkel a mai kor tudománya nem tud (vagy talán nem akar?) mit kezdeni. Viszont, minél több bizonyíték kerül elő, annál kínosabb a hallgatás. Túl sok a megválaszolatlan kérdés, amely egyre több embert foglalkoztat.

Genetikai lemez (adathordozó) nagyon kemény liditből.
Genetikai lemez (adathordozó) nagyon kemény liditből.

Jelenlegi, sekélyes tudásunk szerint, az első civilizációk Mezopotámiában – vagyis a Tigris és Eufrátesz folyó között – alakultak ki. Közéjük tartozott a sumér, az akkád és az asszír kultúra. Eleinte csak kisebb városállamokat hoztak létre a Kr.e. 300 körül letelepülő pásztornépek, mint például a suméroknál Lugas, Umma, és Uruk, az asszíroknál Assur és Ninive, az akkádoknál pedig Agade és Babilon.

A feltárt koponyacsontokról megállapították, hogy alakja nem mesterséges deformálás következménye.
A feltárt koponyacsontokról megállapították, hogy alakja nem mesterséges deformálás következménye.

Csodáljuk a sumér kultúrát és ma már pontosan tudjuk, milyen mélyrehatóan foglalkoztak a csillagok vizsgálatával, és a matematikával, a hatos számrendszert alkalmazták, szoroztak, osztottak, naptárukat 12 hónapra osztották és minden hatodik évben volt egy kiegészítő hónap. Ezen a ponton azonban mintha elakadnának a kutatások. Még a kínai kultúrát is legfeljebb 5-6 ezer évesnek tartják, pedig ennél jóval korábbi civilizáció(k) nyomai bukkannak fel. Megállapításra kerül a leletek több tízezer éves kora, tényekről, szakértők állásfoglalásáról ennek ellenére sehol sem olvashatunk.

A piramisok jelentősége jóval nagyobb az egyipromi királyok temetkezési szokásainál. A kőbe vésett ember egy piramist tart a kezében. A fején egy sisak látható, a tetején egy antenna szerűséggel. A szeme sugarakat vet valamire.
A piramisok jelentősége jóval nagyobb az egyipromi királyok temetkezési szokásainál. A kőbe vésett ember egy piramist tart a kezében. A fején egy sisak látható, a tetején egy antenna szerűséggel. A szeme erősen sugárzik.

Ma már mindenki számára ismert, hogy piramisokat a világ minden pontján találtak. Atlantisz népéről is sok mindent hallottunk. De kik voltak azok az emberek, akiknek magas műveltségéről tanúskodó, jóval régebbi nyomaival találkozhatunk a világ szinte minden táján?

A jade tálcán, akárcsak a világ bármely pontján, az orion-csillagképpel találkozhatunk. A figurák az égre emelik tekintetüket.
A jade tálcán lévő az Orion-csillagképpel a világ minden táján találkozhatunk. A figurák az égre emelik tekintetüket.
A tálcán a figurák szeme és a csillagkép, hasonlóan más használati tárgyhoz, sötétben, UV fény alatt világít.
A tálcán a figurák szeme és a csillagkép, hasonlóan más használati tárgyhoz, sötétben, UV fény alatt világít.

Bill Ryan, Claus Dona őstörténésszel beszélget egy ősi egységes civilizáció nyomairól.

A Föld egyetlen óriási birodalom lehetett, az eddig feltárt bizonyítékok alapján, az egymástól távol lévő kontinenseken élő népek szoros kapcsolatot tarthattak fenn. Egyelőre nem tudjuk, kik voltak, mindössze annyit feltételezhetünk, hogy igen magas műveltségük és spiritualitásuk különös világot hagyott az utókorra.

 

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Nagyhét a nagyböjt utolsó hete

hét ápr 14 , 2014
A nagyhét a nagyböjt utolsó hete, virágvasárnaptól nagyszombatig tart. Napjai: nagyhétfő, nagykedd, nagyszerda és a húsvéti szent három nap. II. Valentinianus császár. (375-392) a közhivatalokban, erre a hétre munkaszünetet rendelt el, a rabszolgákat is mentesítette a munkától. VIII. Orbán (1623-44) 1642-ben a nagyhét napjait hétköznappá nyilvánította. Magyarországon, a nép ajkán […]

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás