Őshazánk a Szent Hegy lábánál

 

 

 

 

 

 

Régen azt hitték, hogy a földművelés a Termékeny Félholdban alakult ki, az Eufrátesz és a Jordán folyókat összekötő, a hegyek lábánál északnak ívelő sávban. Mára világos és nem vitatott (mivel vitathatatlan), hogy az csupán másodlagos terület, mely a magvetők tudományából a közelségé okán elsőként kapott.

Maga a forrás: az Örmény-felföld, melynek központjában az Ararát hármas halma magasodik, a mai örmény, iráni és török hármashatár közelében. Ezt a területet nevezi a Szentírás Édennnek, az első ember boldog lakhelyének – és az is volt. Minden ember innen ered, és a fejlődés epicentrumát adó magyar nép is innen ered – de mi jöttünk el utoljára.

Örményország az őskeresztény egyház földje
Örményország az őskeresztény egyház földje

„Ma már – a régészeti leletek alapján – nyilvánvaló, hogy az első civilizációk nem a nagy folyóvölgyekben, hanem a krönyező hegyvidékeken alakultak ki, évezredekkel korábban. … Ez a központi forrás az Ararát vidéke … Itt a legősibb mitológiai és földrajzi nevekben a magyar szavak megfelelőire, a vizsgált korai jelrendszerekben pedig a székely jelek változataira bukkanunk. Amiből joggal következtethetünk arra, hogy a kezdetek idején ez a terület A MAGYARSÁG ŐSHAZÁJA lehetett.” /Var-81./

ChÁzs-194. az Örmény-felvidékről: „.. óriási kiterjedésű vulkáni kőzetek .. A vulkánosság az Örmény-felvidéknek olyan jellemző szerkezeti eleme, hogy bátran mondhatjuk, miszerint az egész Eurázsiai-hegyrendszerben ilyen erejű vulkánosság nincsen. .. a vulkáni hegyek valóságos centrumában büszkélkedő … Ararát …”.

„Az Édenben voltál .. az istenek szent hegyére helyez.telek, tüzes kövek között járkáltál. Példakép voltál teremtésed napjától …” /Ezekiel 28, 13-16./

A Szentírás szerint az Éden földrazi helye nem kérdéses, hiszen a Tigris forrása is és az Eufrátesz forrása is biztos, hogy az Örmény-felföldön van. A 2-3. idézet (Bibliai Lexikon) szintén leírja ezen (enyhén szólva) nem túl bonyolult felismerés eredményét.

.: „Egy ÉDEN eredő folyó öntözte a kertet, s ott négy ágra szakadt. Az egyiknek a neve: Pison .. A második folyó neve: Gichon .. A harmadik folyó neve: Tigris .. A negyedik folyó az Eufrátesz.” /Ter 2, 10. kt/

„Ez a négy folyó egy közös forrásból ered, amelyet valahova az északi hegyvidékre képzelhettek. Érthető tehát, hogy az Édent is ide, a termékenységet adó víz forrás.ához helyzték.” /Blex-1.425-26./

Ez a Blex-1.424. számára is világos: „.. Az Édenben forrás tör elő, folyó öntözi a kertet, majd négy ágra szakad, vagyis az Éden a nagy folyó ered.eténél terül el .. Mivel a megnevezett folyók közül legalábbis kettő … Tigris, Eufrátesz .. az északra eső Örmény-hegyvidéken ered..”

magyarostortenet.hu/magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Previous post 1967-ben ezen a napon mutatták be Magyarországon az első színes TV filmjét – A koppányi aga testamentuma
Next post Az örmény kultúráról kiállítás és konferencia Budapesten

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás