Orosházi keresztszemes hímzés

A régi tiszántúli hímzések egyik csoportja. Feltehetően nem csupán egyetlen mezőváros hímzésanyaga.

Egyik jellemzője, hogy csak szálszámolásos emlékei vannak nagyszámú kendervászon párnavégen. Mintakincse igen változatos, tiszta rajzú, egy-egy minta megszerkesztésénél csak a fő mondanivalóra szorítkozik.

A jól ismert pelikános, négyes tulipános, kakastaréjos vagy hullámindás- makkos motívumok többféle elrendezésben is jelentkeznek.

oroshazi-keresztszemes2
Párnavég őseink keresztszemes hímzést és szálánvarrott hímzést vegyesen alkalmaztak ezen a darabon. (Néprajzi Múzeum)

A párnavégeken előfordul a dunántúli szerkesztésmód: a keskeny középmező, széles peremdísszel; megtalálni a Vásáhelyről már ismert szerkesztést: a perem a középhím motívumait ismétli vagy variálja pl. a négyes tulipános mintánál, s végül gyakoriak azok a párnavégek, amelyeken igen széles a középmező és mellette elenyésző a perem.
Itt a két peremdísz sokszor eltérő vagy az egyik peremdísznek van kísérő szegélycsíkja is, míg a másik vékony záróvonalhoz simul.

Fő színek: a rozsdabarna, sötétzöld, fekete, kék. Egyes példányait különösen vastag szőrfonallal varrták.

Ugye feltűnt a tekerőlevél ( swastika vagy szvasztka) jelkép a mintában?
Az Orionnak is négy fő karja van, van négy égtáj, négy évszak, s a teremtés mondában négy égi folyó…..

A szvasztika (卍 és 卐) egy egyenlő szárú kereszt, amelynek a szárai derékszögben megtörtek. Egyike a legősibb jelképeknek, számtalan kultúrkörben használták. Jelentése Indiában, az Indus menti Mohendzso Daro kultúrában (i. e. 2500-1500) jó szerencse, míg Kínában halhatatlanság volt. A magyar népművészetben is előfordul, tekerőlevél néven. Legtöbbször úgy helyezték el, hogy a vonalak vízszintesen és függőlegesen legyenek, bár néha 45 fokkal elforgatva is használják; a hindu változatban gyakran egy-egy pöttyöt is tesznek a szárak közé.

Ezen kívül: nyolcágú csillag, mely általában a hatalom jelképe, a nyolcashoz társított fő erény az isteni akaratnak való megadás, amely által az igazi erő birtokába jutunk.

Életfa is látható a mintában.
Minden növényi ábrázolás közül az életfa a legösszetettebb és legegyetemesebb jelentésű.
Utal életre és halálra, az örök fejlődésre és növekedésre, a folytonos megújulásra.
A mélylélektan a gyökér, törzs, korona hármasát a ösztön-én, én, felettes-én kifejeződéseként értelmezi.

Címlapfotó:Szőrfonállal varrt párnavég, hullámindáiban palmettás motívumok (Orosháza, Békés m., 18–19. sz. fordulója)
Bp. Néprajzi Múzeum, OSZK

Visy Katalin

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Previous post Böszörményi kincsek
Next post Lovagok Iharoson – XV. Iharosi Szent László Lovagi és Falunap – 2014. július 5. (szombat)

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás