Az osztrákok trükkjei többszörösen kudarcba fulladtak. Szánalmas állításuk, miszerint Hitler német volt, Beethoven viszont osztrák, ma már csak megmosolyogtató, Kálmán Imrén pedig kár vitatkozni, hiszen a monarchia létezése alapján az egész magyarság osztrák lehetne, vagy akár kikiálthatnánk Johann Strauss neves zeneszerzőt magyarnak.
Kálmán Imre 1882. október 24-én született Siófokon és 1953. október 30-án halt meg Párizsban. Születésnapja 2002. óta a Magyar Operett Világnapja. Október 24-e másik híres operettszerzőnk, Lehár Ferenc halálának dátuma.
http://www.youtube.com/watch?v=ZEY7UnZUJt0
Az Osztrák–Magyar Monarchia széthullásával (amelyet két évszám, 1916: Ferenc József halála és 1918: a Habsburg-birodalom háborúvesztése reprezentál) a bécsi operett természetes talaja süllyedni kezdett. Lassan a süllyesztőbe kerültek az operettszínpad bábfigurái is, a nyalka huszártisztek, a gőgös dzsentrik, a bamba arisztokraták, a léha nagyasszonyok. Csak a kisember maradt meg, ő azonban egyre távolabbra került az operett közegétől; már nemcsak sligovicával tiltakozott, hanem sztrájkokkal és tüntetésekkel is.
A „boldog” békeidőknek vége lett, s megkezdődött ama nosztalgikusan szép korszak legjellemzőbb és legsikeresebb zenés színpadi műfajának, az operettnek a hattyúdala. Az operett addig uralkodott, amíg a társadalom alappillérét a polgári középosztály alkotta. Erre a felismerésre a két világháború közötti magyar zenei élet legjelentősebb kritikusa, átlátva a társadalmi restaurációs kísérletek pókhálóvékony és igencsak sebezhető szitáján, már 1934-ben rájött, éppen akkor, amikor Lehár utolsó, immár csak fenntartásokkal operettnek nevezhető darabját, a Giudittát bemutatták a budapesti Operaházban.
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
