Nyelv a kihalás szélén

 

 

 

 

 

 

 

 

Kínában a mandzsu nyelvet már százan sem beszélik, emiatt a kihalás veszélye fenyegeti – figyelmeztetnek kínai nyelvészek. A hivatalos statisztikák szerint, ugyan a mandzsu kisebbséghez csaknem 10,7 millió fő sorolható a kelet-ázsiai országban, a kínai sajtóbeszámolók szerint mindössze egyetlen falucska van, amelynek tagjai a mai napig a mandzsu nyelvet használják. A korábban főképp az északkelet-kínai Hejlungcsiang, Csilin és Liaoning tartományokban elterjedt nyelvet ma kevesebb, mint száz ember beszéli – írja a National Geographic.

A helyzet az elmúlt években csak romlott, kihalásának elkerüléséhez a közvélemény figyelme és segítsége szükséges – idézi a Liaoningi Társadalomtudományi Akadémia jelentésében Cao Menget, az Észak-Kínai Etnikai Kisebbségek Kulturális Kutatóintézetének igazgatóját.

Hejlungcsiang, Csilin és Liaoning tartomány történelmileg nem Kína, hanem Mandzsúria része.
Hejlungcsiang, Csilin és Liaoning tartomány történelmileg nem Kína, hanem Mandzsúria része.

Az altaji nyelvcsaládon belül a mandzsu-tunguz nyelvek családjába tartozó mandzsu egykoron az azonos nevű kisebbség által alapított Csing-dinasztia (1644-1911) hivatalos nyelveinek egyike volt, a 19. század végén, a sztenderd kínai térnyerésével azonban fokozatosan háttérbe szorult. A kulturális forradalom ideje alatt (1966-1976) a mandzsukat “titokzatos, érthetetlen” nyelvük miatt kémeknek bélyegezték, és gyakran kifejezetten emiatt börtönbe zárták. A megtorlásokat elkerülve sok kisebbségbeli han kínai nevet vett fel és teljes egészében elhagyta anyanyelvének használatát.

Az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Nevelésügyi-, Tudományos- és Kulturális Szervezete (UNESCO) a kritikusan veszélyeztetett nyelvek közt tartja számon a mandzsut, a nyelvészek szerint a mai 40-es, 50-es generáció halálával, legkésőbb az évszázad végére teljesen eltűnhet. A nyelv megmentésére helyi kezdeményezések már indultak, ezek sikeréhez magasabb fokú segítségre van szükség. A megőrzés a mandzsu kisebbség identitása miatt fontos, valamint a Csing-dinasztiából fennmaradt, máig le nem fordított hárommillió könyv és dokumentum “megfejtéséhez” is elengedhetetlen.

A terület történelmileg nem Kína, hanem Mandzsúria része. Területén különféle nomád népek váltották egymást, amelyek gyakran támadták Kínát. Innen származott a dzsürcsi Csin-dinasztia (1115-1234), amely meghódította Észak-Kínát. Azonban ekkor sem egyesítették Kínával a mai tartomány területét. Innen származott az utolsó kínai dinasztia, a mandzsu Csing-dinasztia is. Ennek uralma idején, 1683-ban szervezték meg Mandzsúria igazgatását. Két katonai kormányzót neveztek ki, a nyugati részért felelős illetékessége messze északra, az Amur folyón túl lévő Sztanovoj-hegyvidékig terjedt. A keleti rész kormányzója a Japán-tenger partjáig volt illetékes. Ezzel egy időben megtiltották kínaiak betelepülését a területre.

1860-ban a kínai kormány kénytelen volt feladni minden területet az Amúron túl az Orosz Birodalom javára. Ugyanakkor megnyitották Mandzsúriát a kínai bevándorlás előtt. A 20. század elejére a lakosság döntő többsége már kínai volt.

1932-ben alakult meg Mandzsukuo japán bábállam. Ennek része lett a tartomány. 1945-ben területét a Szovjetunió csapatai szállták meg, majd ez lett az első tartomány, amely a kínai kommunisták uralma alá került. 1954-ben egyesítették egyetlen tartománnyá a nyugati és keleti területeket.

Címlapfotó: Hejlungcsian egyik iskolájában Shi Junguang, mandzsu származású tanár tart órát. – Fotó: english.peopledaily

magyarno.com

 

 

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Next Post

Kezelések helyett gyógyítás

pén okt 4 , 2013
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      Keleti országokban a természetgyógyászok ma is sikerrel vetnek véget betegségeknek. Egykor nálunk is fénykorát élte a gyógyítás eme művészete, napjainkban azonban egyre több szélhálmossal kell számolnia annak, aki “csodás” gyógyulásra vágyik. A “modern” orvoslás a tudomány mindenkori állapotának megfelelően megtesz mindent a betegek […]

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás