Nagypénteken napfelkelte előtt friss kútvízzel vagy patakvízzel kellett mosakodni, az védett a betegségek ellen.
Hagyomány
Hagyományőrzés
A lexikonok a sárgatúrót egy erősen valláshoz kapcsolódó, húsvéti ételként aposztrofálják, mely főként a görög katolikus vidékeken ismert, többek között a Hajdúságban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
Ez a nap, a legszélesebb értelemben vett termékenység ünnepe. Keresztények által átvett ünnep, de a gyökerei igen messzire, az őstörténetünkhöz nyúlnak.
Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a Föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve „napéjegyenlőség”.
Sándor-József-Benedek napja a néphit szerint véget vet a hosszú, hideg télnek. Ettől a naptól beköszönt a tavasz, a földeket szorgos kezek művelik. Weöres Sándor: Tavaszköszöntő Sándor napján megszakad a tél, József napján eltűnik a szél, Zsákban Benedek hoz majd meleget, Nincs több fázás, boldog, aki él. Már közhírré szétdoboltatik, Minden […]
2022.03.08. Új kifejezéssel élve sztereotípiának nevezik a családi tűzhely védelmezője, a meghitt otthon megteremtője, az empatikus, kedves, érzékeny teremtést.
Az új, jövevény valentin majmolás hatására Szent Bálintról Európa „megfeledkezett”. A jegyesekről és fiatal házasokról, a tiszta, mély érzésű szerelemről szó sem esik. Szabadosság és lelkileg kiégett vad testi örömök üzenete teszi tönkre a régi hagyományokkal, alázattal és igaz szeretettel telt napot.
Gyertyaszentelő nevezetes nap az időjóslásban is. Általában úgy vélik, ha február másodikán jó idő van, akkor későn tavaszodik, ezért „Gyertyaszentelőkör inkább a farkas ordítson be az ablakon, mint a nap süssön”. A Mura vidéken úgy tartották: „Gyertyaszentelőkör, ha esik a hó, fúj a szél, Nem tart sokáig a tél.”