Nesze neked magyar konyha!

Konyhánk, ételeink, akárcsak a zenénk, a nyelvünk, elütnek a nyugati népekéitől, azonban ezzel kapcsolatban megállapíthatjuk azt is, hogy nem a magyarság hátrányára. Mindezt ismerni nemcsak érdekes, hanem hasznos is.

Gundel Károly

Lehet, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nem ismeri a nemcsak ízletes, de a magyar gyomor számára egészséges táplálkozás sok évezreden át bizonyított törvényszerűségeit? A miniszter által jegyzett, igen vitatható jogszabály rögzíti az új étrendtervezés szabályait.

A szeptember elsejétől hatályos közétkeztetésről szóló rendelet részletesen szabályozza a többek között az iskolai menzákon, kórházakban adandó ételek elkészítését és tápanyagtartalmát. Tilos lesz többek között a szénsavas, vagy cukrozott üdítő, a magas zsírtartalmú húskészítmény, s rögzítették azt is, hogy nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót. Előírták továbbá, hogy a közétkeztetésben fokozatosan csökkenteni kell a napi bevitt só mennyiségét.

so_cukor

A rendelet betartása túl azon, hogy a magyar konyhára globális ízlésformáló hatást gyakorol, a nyugati mintára készült ételek egy sor egészségünkre gyakorolt negatív hatást rejtenek. Többek között, Kiszely István is kifejtette a magyar konyha más népektől eltérő specialitását.

Az ősi magyar konyhát nem lehet összehasonlítani a nyugat-európai konyhákkal. Az ősi magyar ételkultúra az életfa szimbólumrendszerében és az öt elem (tűz, víz, a föld, fa, fém) tiszteletén alapult. Ezért az ételek a földön álló, bronzból vagy vasból készített fémüstben főttek, válogatott fahasábokból rakott tűzön, víz felhasználásával. A világfa hármas jelképrendszere az ételek alapanyagaiban fejeződött ki: az égi világot a fán termett gyümölcsök (szőlő és alma), levelek, virágok és a méz; a földi világot a föláldozott állat és a földön összegyűjtött növények és fűszerfüvek (a tárkony és a borsfű); a földalatti világot a földben megtermett gyökerek, gumók és hagymák jelenítették meg. Az ételeket az ún. „öt íz harmóniája” tette teljessé – az édes, a savanyú, a sós és keserű mellett az erőset is külön íznek fogták fel, akárcsak a mai belső-ázsiai népek.

Köztudott, hogy a magyar gasztronómia a magyar kultúra egyik kiemelkedő eleme. A változatos, kreatív ételféleségek, az egyedi és karakteres íz világ konyhakultúránk több ezeréves történelmi fejlődés eredménye. Szervezetünk tehát a tradicionális állattartás, növénytermesztés és a manufaktúrás élelmiszer-előállítás örökségén alapuló konyhatechnológiai eljárásokhoz szokott.

A magyar ételkészítési szokásokat alapvetően ma is a sertéshús és zsír használata jellemzi, tradícionális fűszerek, különösen a tiszta só ősi bölcsességeink szerint felhasznált mennyiségének hozzáadásával. Amíg a „reformkonyha” nem hódított a Kárpát-medencében, nem kellett daganatos és egyéb emésztési – keringési betegségekkel számolni. (Köztudottan a fűszernövények egyben gyógynövények is.)

Az étkezési só használatának jelentősége pedig még a kisgyerekek számára is ismert. A mesebeli király is megtapasztalta, hogy a só annyira szerves része az ételünknek és az életünknek, hogy fontossága csak akkor tűnik fel, amikor valamiért hiányzik belőlük.

A miniszter úr rendeletében valószínűleg „elvétette” többek közt a só felhasználásának kérdését, és a minőség ellenőrzése helyett inkább a bevitt mennyiséget csökkentette. A kereskedelemben kapható sók egy része ismeretlen mennyiségű kálisót tartalmaz, pedig ez nagyon veszélyes.

A tiszta NaCl konyhasó azonban létfontosságú, Tejfalussy András méréstani szakértő és Weixl Várhegyi László okl. természetgyógyász, ny. rendőralezredes állásfoglalása a www.tejfalussy.com honlapon olvasható. A dokumentált tudományos mérések és tantételek, és Prof. Dr. Papp Lajos ny. egyetemi tanár akadémiai doktor szakvéleménye szerint a következő:

Mitől lett ennyire sok magyar ember beteg, rövid életű, és meddő? Miért csökken évi több tízezerrel a létszámunk? Három titkos főfelelősre mutattak rá az  ok-okozat kalibráló élettani mérések: 1.: Túlterheli az immunrendszert, ha az ivóvíz mérgező vegyszereket és/vagy klórozásnak ellenálló vírusokat tartalmaz. 2.: Keringésrontó, ha a fiziológiás mérték alá csökkentik a konyhasó pótlást. 3.: Sejtműködés-gátló, keringésrontó és ivartalanító hatású, ha a fiziológiás szükségletnél sokkal több káliumot esznek, isznak. Megbízható védekezés: 1.: Ivóvíz desztillálás, 2.: Gyógyszerkönyvi tisztaságú NaCl konyhasóval fiziológiás mértékben sózás, 3.: Kálium túladagolás mellőzés. Ezen anyagok élettanilag optimális, fiziológiás napi dózisaira és beviteli sebességeire étkezésnél is irányadóak a magzatot tápláló vérszérum és a magzatvíz, és a csecsemők és felnőttek gyógyítására is alkalmazott fiziológiás infúziós Ringer oldat H2O/NaCl=110 és Na/K=30 optimális arányai:

„ NYILATKOZAT
A Ringer oldat a testnedvekhez hasonló ion összetételű folyadék. A Ringer oldat (0,9% NaCl, 0,03% KCl, 0,025%  CaCl2, 0,02% NaHCO3, 99% desztillált víz) szerinti nátrium, kálium, klór és víz pótlási arány megfelelő kóros veszteségek esetén, de ugyancsak optimális a napi étkezések során is.

Budapest 2010. január 6.  Dr. Papp Lajos ny. egyetemi tanár akadémiai doktor sk”

A hagyományos magyar fogások alapanyagai a húsok, a friss zöldségfélék, gyümölcsök, a friss kenyér, a tejtermékek és a méz. Kifejezetten mérgezőek a nanotechnológiával tartósított zöldség- és gyümölcsféleségek (ezek azok a termékek, amelyek hónapokig frissen, ropogósan emelhetők le az üzletek polcairól), valamint a génmódosított termékek (újabban a méz csomagolására nem kell felkerülni a génmódosított eljárás alkalmazásának). A pár hét alatt, hormonokon nevelt baromfi és sertés köztudottan mind rákkeltő hatást fejt ki, emellett a szója, mint húspótló mérgezi szervezetünket.

Napjainkban vég nélkül sorolhatnánk azokat a mérgező alap- és segédanyagokat, amelyeket ránk kényszerít a nyugati „kultúra”.

A rendeletnek megfelelően lekerül a cukor is az asztalról. Örülhetnénk is, hogy a ráksejteket megfosztjuk legfontosabb táplálékuktól, de vajon mivel pótoljuk a szervezetünk számára nélkülözhetetlen édes ízt? (A cukorhelyettesítők, pl. a NutraSweet, az Equal, a Spoonful stb. aszpartamot tartalmaznak, ezért rendkívül ártalmasak.)

Végül pedig, ha már közétkeztetésről beszélünk, a teljesség igénye nélkül, említsük meg a műanyag edények és csomagolóanyagok mérgező hatását. Kutatások megállapították, hogy a legtöbb műanyagból, még azokból is, amelyek “BPA-mentesek” (BPA: biszfenol A), hormonszerű vegyületek oldódnak ki, még normál körülmények között is.

A hagyományos magyar konyha több évezreden keresztül „jól vizsgázott”. A technológia generációkról generációkra öröklődött, a müzlis, fűszer- és sómentes pánikot érdemes meghagyni nyugati szomszédjainknak, akiknek szervezete a történelem előtti időkben sem ismerte a mi hihetetlenül gazdag íz világunkat (így értelemszerűen szervezetük valóban nincs felkészülve a markáns fűszerezésre). A magyar ember viszont bátran használ jó sót, borsot, fokhagymát és friss zöld fűszereket, ha teheti. Ha nincs zöld, akkor szárított formában, hihetetlenül kifinomult módszerekkel, utánozhatatlanul keveri az ételekbe.

Az emberiség ellen tett vétek figyelmen kívül hagyni a jól bevált eljárást. Értelmetlen, sőt, a valódi problémákról eltereli a figyelmet a tudományosnak kikiáltott porciókban kimért adagolás. A rendelet nem alkalmas a valóban egészséges, élelmiszerek és technológiák, csomagolások, stb. kiszűrésére. A hagyományos magyar konyha értékeit pedig kifejezetten rombolja.
magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

One thought on “Nesze neked magyar konyha!

  1. Kitünő ismeretanyag! Csak azt nem tudom megérteni, hogy Tejfalussy úr például – ismeretem szerint – legalább 20 év küzd a tiszta sóért, de senki nem mozdítja a füle botját sem. Jó, lehet kapni ilyet is, de mai világunkban egyre kevesebben tudják megfizetni, így az olcsó, de halálos só kerül szervezetünkbe. Balog úr erre nem gondol?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Szervusz, Őrvidék!

vas máj 4 , 2014
Az első világháború után ezt a dunántúli, nyugat-ma­gyarországi vidéket, a többi „területszerző” szom­szédot követően vérszemet kapott osztrákok maguknak követelték. Az elrabolt terület „Burgenlandra” lett keresztelve, a kis faluk házai, kacskaringós utcái azonban könyörtelenül a magyar építészet stílusjegyeit hordozzák. Akinek kedve támad a magyar-osztrák határ mentén, osztrák oldalon egy rövid kirándulást […]

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás