Népi hiedelmek – A gyógyító

 

 

 

 

 

 

 

 

A hiedelmek gyakran tulajdonítják neki a különleges születés (foggal, hetedik gyerekként, esetleg karácsonykor, vasárnap) attribútumát; és a keresztúton kiállt próbákkal, orrába szálló darázs, légy révén, vagy szórványosan az álomban, „rejtezéssel” szerzett tudományt, általában gyógyító képességük természetfeletti eredetét. A természetfeletti képességükkel kapcsolatos mondatípusok közül legelterjedtebbek a hozzá érkezők hitetlenségének, gyanakvásának leleplezéséről, valamint a hozzá utazók boszorkány vagy kísértet általi akadályoztatásáról szóló mondák (láthatatlan lény a gyógyítóhoz igyekvő beteg kocsijára nehezedik; a lovakat „megkötik”).

A rontó személy kilétét távolból, annak jelenléte nélkül is meg tudta állapítani. E neki tulajdonított képességek alapját a gyógyítók valóságos gyakorlatából ismert rontó-azonosítási, odaidézési eljárások képezik (rostaforgatás, füstölés a feltételezett rontó ruhadarabjával, hajával).

E hiedelmek jellemző módon nemcsak a mágikus módszereket alkalmazó, hanem a racionálisabb beállítottságú, tisztán „tapasztalati” gyógymódokkal gyógyító személyeket, akár a ficam helyretételével foglalkozó „kenőasszonyokat” is övezhették. Tehát nemcsak mágikus módszereik révén, hanem inkább az átlagból kiemelkedő tudásuk révén lettek hiedelemalakká.

gyogyito 2

Másrészt a paraszti orvosok gyógymódjai bizonyára csak kis százalékban voltak sikeresek. A mágikus úton való rontás lehetőségébe vetett hit a magyar néphit egyik általános elterjedtségű „vezérmotívuma” volt. A sikertelen gyógykezelés vagy a halállal végződő betegségek könnyen vonhatták a „rontás” feltételezését magukkal. A rontás mindenki által űzött, közismert gyakorlati módszereit nem tartották „természetfölötti”-nek, de a rontás eredményének tartott bajok hátterében gyakran tételeztek fel természetfeletti képességeket, leginkább a boszorkány távolról is ható varázsló mesterkedéseit.

Ilyen összefüggésben is törvényszerű volt tehát a gyógyítóknak tulajdonított természetfeletti erő, sőt az is, hogy a rontó boszorkány szerepét gyakran ruházták gyógyítókra; a boszorkánygyanús személyekről pedig feltételezték, hogy mind a rontás, mind a gyógyítás mágikus módszereihez értenek. Nemcsak a közelmúltban került igen sok gyógyító „boszorkányhírbe”, hanem a boszorkányperek jegyzőkönyveiből kikövetkeztethető 16–18. századi gyakorlatban is: a perek boszorkányainak igen nagy százaléka ténylegesen gyógyító volt.

(mek)

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás