
Az MTA CSFK, az ELTE, illetve az NKE kutatóiból álló csoport felfedezte a világegyetem eddig észlelt legnagyobb szabályos alakzatát, egy hatalmas, kilenc gamma-kitörésből (GRB) álló gyűrűt. Átlagos átmérője az égbolton 36 fok, ami 70-szer múlja felül a teliholdét. A gyűrű tőlünk 7 milliárd fényévre van, ebben a távolságban a 36 fok szögátmérő mintegy 5 milliárd fényévnek felel meg. Annak a valószínűsége, hogy egy ilyen alakzat pusztán a véletlen szeszélyéből jöjjön létre, mindössze 1 : 500 000.
A GRB-k a természetben előforduló leghatalmasabb robbanások. Néhány másodperc alatt annyi energiát sugároznak ki, amennyi az őket befogadó galaxisok több százmilliárd csillagáéval vetekszik, és ennek következtében igen nagy távolságból is megfigyelhetőek. Ez a távolság olyan hatalmas, hogy lehetőséget nyújt a világegyetemben az anyag nagy léptékű szerkezetének a feltérképezésére is.
A kozmológiai elv szerint a világegyetem nagy skálán homogén és izotróp, azaz nincs benne kitüntetett irány és hely. Ennek az elvnek az igazságát a „nagy bummot” (Big Bang) követő tágulás korai szakaszát feltáró WMAP- és Planck-kísérletek is bizonyítják. Jelenleg a világegyetem igen gazdag különféle skálájú struktúrákban. Napjainkban több felfedezés is napvilágot látott, amely olyan alakzatok létéről számol be, amelyek lényegesen meghaladják a kozmológiai elvvel még összeegyeztethető méretet (1,2 milliárd fényév). A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói által most felfedezett hatalmas méretű GRB-gyűrű is csaknem ötször nagyobb ennél a méretnél.

Forrás: MNRAS
Óriási kozmikus üregre bukkantak?
Amennyiben a gyűrű valódi térbeli struktúra, akkor pontosan felénk néz, mivel az őt alkotó GRB-k tőlünk közel azonos távolságra vannak. Valójában a gyűrű az égbolton egy gömbhéj vetülete is lehet. Elfogadva ezt az elképzelést, a gyűrű GRB-it befogadó galaxisoknak együttesen mintegy 150 millió év állt a rendelkezésükre, hogy a megfigyelt szabályos struktúrát létrehozzák. Abban az esetben, ha a gyűrű egy gömbhéj vetülete, hasonló lenne azokhoz a galaxishalmazok által határolt hatalmas üregekhez, amelyek igen jellemzőek az anyag nagy léptékű eloszlására a világegyetemben. Valójában azonban a gyűrűt képviselő gömbhéj mintegy nagyságrenddel nagyobb az eddig ismerteknél.
A gyűrű hatalmas méretét nehéz összeegyeztetni a világegyetemben megfigyelhető nagy léptékű struktúrák kialakulására vonatkozó jelenlegi elképzeléseinkkel. További kutatások kellenek annak eldöntésére, hogy a gyűrű léte megmagyarázható-e azoknak a folyamatoknak az alapján, amelyek eddigi ismereteink szerint szerepet játszanak a világegyetemben megfigyelhető struktúrák és azon belül a csillagok kialakulásában.
A magyar kutatócsoport eredményét a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society (MNRAS) fogadta el közlésre, és az OTKA NN111016 számú projektje támogatta.
Hatalmas kozmikus struktúrákról korábban is beszámolt az mta.hu. A Frei Zsolt Lendület-kutatócsoportja által felfedezett óriási „hideg foltról” idén áprilisban jelent meg cikk.
http://mta.hu/tudomany_hirei/nem-a-veletlen-muve-lehet-a-magyar-csillagaszok-altal-felfedezett-hatalmas-egi-gyuru-136600/
magyarno.com
Powered by Facebook Comments