Nag Hammádi-i leletek nyomában

 

 

 

 

 

 

 

 

A Nag Hammádi Szentírás csak 2007-ben, angol nyelven jelent meg először, annak ellenére, hogy az ős keresztény papírusztekercsek fontos információkat hordoznak.

A National Geographic is nyilvánosság elé tárta a kopt nyelvű kódexet, ami a Júdás evangéliuma címmel. A későbbiekben a National Geographic TV csatorna 160 országban, 27 nyelven sugározta az irat ismertetését, majd a National Geographic folyóirat, 2006. májusi számában terjedelmes cikket közölt a kódexről.

A Szentírás 1945-ben a dél-egyiptomi Nag Hammádi (az ókori Khénoboszkion) közelében, nem messze Luxortól került elő. A helyi lakosság fedezte fel, így a tudomány sokáig nem is tudott róluk. Muhammad al-Samman és Kalifah Ali al-Samman találtak rá, miközben jó termőföldet kerestek. A pontos időpont és lelőhely emiatt nem azonosítható. A lakosok visszaemlékezése szerint a talált papiruszok egy részét sajnos tüzelőanyagnak használták fel. A kódexek 1946-ban tűntek fel először Kairóban, majd egy ideig az Egyesült Államokban egy széfben őrizték, ezt követően évekig húzódó tárgyalások után a kairói Kopt Múzeum tulajdonába kerültek.

nag_hammadi 2

A kódex keletkezési idejét egy szakértőkből álló csoport radiokarbon, tintaanalízis és multispektrális vizsgálatok elvégzése szerint, i.sz. 220 – 340 közé teszi.

A kódexet gnoszticizmus termékének kiáltották ki

A kódex Júdás evangéliumán kívül még két iratot tartalmaz: egy Jakab című szöveget, mely már “Jakab első apokalipszise” címen ismert volt, illetve Péter Fülöphöz írt levelét”. Amint a NG megállapítja: ” a szerző kilétéről nincsen tudomásunk. Gnosztikus őskeresztyének írhatták, valamikor Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma valamint 180 között.” Elaine Pagels (Princeton) igy beszél a kódexről: “A Júdás evangéliuma – Tamás evangéliumával, a Mária Magdolna evangéliumával és számos más, 2000 év után előkerült evangéliummal együtt, átformálja a korai kereszténységről kialakult képünket és egycsapásra szertefoszlatja a monolitikus vallás mitoszát, bebizonyítva, hogy a korai kereszténység lenyűgözően sokszínű mozgalom volt.”

A gnoszticizmus

A gnoszticizmus egy, a II.-III. században létező vallási-filozófiai mozgalom volt. “Jelszavuk volt a gnószisz, a tudás. A gnózis gyüjtőfogalom, egyrészt azokra a tanokra vonatkozik, melyek tudatosan törekedtek a keresztény tanok átalakítására, meghamisítására, másrészt az egész későókori világot átható szinkretista vallásosságot jelenti. A gnózis szinkretista vallási mozgalomként független a kereszténységtől, a kereszténységet megelőzően is létezhetett, de tény, hogy a keresztyénséggel egyidejűleg tudott igazán fellendülni.

Szándékos egyházi ferdítések

A kereszténység eretnek formája nem független az egyháztól. A gnózist eme utóbbi, eretnek formájában hirdették azok a szekták, melyek 80-150 közt váltak ki az egyházból. A szakítást valószínűleg a keresztényüldözések válthatták ki. A gnosztikus szekták versengtek egymással, egymást legalább annyira lenézték, gyűlölték, mint a nagy egyházat. Minden csoport saját tanításának hitelességére esküdött. Mitoszaik alapsémája ugyanaz, csak a részletekben mutatkoznak eltérések.

A hiteles elemzések egyelőre váratnak magukra

A lelet jelentősége a kora keresztény eszmei áramlatok kutatására nézve felbecsülhetetlen, hiszen megtalálásáig a titokzatos, eretnekségnek tartott mozgalom elveiről, belső életéről, tanításairól csakis az ókeresztény irodalomban lehetett olvasni. De vajon mi a teljes igazság, ma mit tudhatunk meg hitelt érdemlően a papírusz tekercsekből?

 

Forrás: National Geographic, wikipedia, Parókia, Gnosis

A kódex digitális képei a Claremont Colleges Digital Library oldalon elérhetők.

magyarno.com

 

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás