Múmiák Vácon

 

 

 

 

 

 

Világviszonylatban is párját ritkító magyar leletegyüttes. Összesen 265 díszes fakoporsóban eltemetett, halotti ruhába öltöztetett, ékszerekkel, díszekkel és kegytárgyakkal ellátott, mumifikálódott holttest, melyet 1994-ben a váci Fehérek templomának felújításakor találtak meg, a templomtorony alatti befalazott boltozatos kriptában.

 A templom és a kripta története

A domonkos rendi szerzeteseket 1699-ben telepítette le Dvornikovich Mihály püspök Vác városában, ekkor kezdték meg főtéri rendházuk és kriptával ellátott kisméretű templomuk felépítését, melyet a szerzetesek ruházata után a váci köznyelv Fehérek templomának nevezett el. 1796-ban a templomot bővíteni kezdték, tornyot és alája új kriptát építettek. 1746-1755 között a templomot kiszélesítették, ez részben korábbi kripták átalakításával járt. Az új oldalkápolna („Loretum”) alatti régi pincét ekkortól szintén kriptatemetkezésre használták. Az 1785-ben Vácról véglegesen elköltöztetett domonkos rend templomát egy ideig a piaristák vezették, majd 1796-tóla Felsőváros plébániatemploma lett. 1731-től kezdődően a templom kriptája már nem csupán a szerzetesek temetkezőhelyeként működött. A rend tagjain és egyes világi papokon kívül elsősorban a templom javára alapítványt tevőket és családtagjaikat temették ide. Az elfalazás nélküli közös kripták használatát közegészségügyi okokból Mária Terézia rendelete megszigorította, II. József végül meg is tiltotta. Mindezek ellenére folyamatos volt a domonkos kripta használata 1808-ig, később viszont már csak két temetés történt. A kripta bejáratát el is falazták, helye feledésbe merült.

A kriptaleletek

A templom felújítási munkálatai során 1994-ban került elő a kripta lejárata. A felsővárosi egyházközség plébánosa, Zavetz József elmondása szerint, a boltíveken és a falakon észlelt repedések okainak kutatása közben, a kőműves kalapácsa a torony tövénél tompán koppant. Ebből tudták meg, hogy ott üregnek kell lenni. Először arra gondoltak, hogy a hajdani altemplom elfalazott bejáratára bukkantak, de ehelyett egy koporsókkal teli kripta fogadta őket, melyben nem csontvázakat, hanem mumifikálódott tetemeket találtak.

A váci Tragor Ignác Múzeum muzeológusokból, restaurátorokból, antropológusokból álló munkacsoportot alakított ki a leletmentő feltárás elvégzésére.

A leletmentés két szakaszban folyt. Először 1994 novemberétől 1995 februárjáig, majd 1995 májusában 10 napot vett igénybe. A feltárást Zomborka Márta és Ráduly Emil néprajzos muzeológusok vezetésével végezték. Antropológusként Susa Éva igazságügyi antropológus szakértő vett részt a feltáráson.

A templomtorony alatti kriptában 152, a Lorétumban 110 koporsó, az osszáriumban pedig további 40 elhunyt személy maradványainak feltárására került sor.

A koporsók latin, német vagy magyar nyelvű feliratai és a korabeli halotti anyakönyvek adatai alapján 166 személyt sikerült azonosítani. Felirat nélküli koporsókban többnyire kiskorú gyermekeket, illetőleg szerzeteseket, papokat temettek el. A kripta kedvező mikroklímája, hőmérséklete és szellőzése eredményezték azt, hogy a holttestek többsége természetes módon, teljesen vagy részlegesen mumifikálódott, kiszáradt.

Ezzel együtt a koporsómellékletek, a viseletek is viszonylag jó állapotban maradtak fenn, gyakran eredeti színüket is megőrizték.

A múmiák vizsgálata során a többi között kiderült, hogy az 1731 és 1838 között elhunytak átlagos életkora meghaladta a 60 esztendőt. Ez azért meglepő, mert a múmiák csaknem kétharmadán észleltek tbc-re utaló elváltozásokat. A tetemek ma már nem fertőznek, mivel a múzeumba szállítás után valamennyit erős röntgensugárzásnak tették ki, hogy elpusztítsák az esetleg még évszázadok elmúltával is ártani tudó kórokozót.

Az egyedülálló leletegyüttes tudományos igényű feltárása lehetővé teszi a 18. századi társadalom egészségügyi viszonyainak, az emberek életmódjának, szerzett vagy öröklött betegségeinek megismerését.

Memento Mori kiállítás

A mumifikálódott testek a Magyar Természettudományi Múzeum embertani tárába, a koporsók, a halotti öltözékek és más temetési kellékek a váci Tragor Ignác Múzeumba kerültek, valamint a Fehérek temploma melletti 13-14. századi hatalmas boltíves pince Memento mori című kiállításának tárlóiba, ahol a fal mellett vannak felállítva a díszes, megtisztított koporsófedelek. Mindegyiken vésett vagy textilcsíkokból kialakított kereszt, némelyiken a megfeszített Krisztus is látható. A pince végében rekonstruált ravatalok.

A pince közepén üvegtárolókban kegytárgyak: a legnagyobb számban rózsafüzérek, és jó néhány, a halottak mellére tett, fémből formált, fából faragott vagy viaszból öntött kereszt.

A kiállítás kisebbik pincehelyiségének tárlóiban világias darabok sorakoznak: selyemből varrott bőrtalpú gyermekcipő, művirág koszorúcska, fejfedő, ruhacsat.

Hasonló jellegű leletanyag csak néhány magyarországi múzeum gyűjteményében fordul elő (pl. Sárospatak, Miskolc, Eger, gyöngyös kriptaleletei), azonban sem állapotuk, sem mennyiségük nem mérhető a váci Fehérek temploma kriptájának egy teljes évszázadot reprezentáló, sokrétűen dokumentált leletegyütteséhez.

klvk.vac/magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás