A “BÜÜN” nem kötelező, nem államvallás, táltosai nem szúrnak szügyön ünnepélyesen fehér lovat és nem égetik el ózsidó, vagy ógörög mintára rakott oltáron.
Nincsen “Hadúr”, hanem duális isten-pár van, mert az ős-istenség, aki egy istenférfival várandós istenasszony, férfivá meg nővé “teremtődik”, primer azonban a nőstény, az élet ősforrás
A rábaközi hagyatékban a “szenzáció” az, hogy a BÜÜN-nek nevezett magyar ősvallás az ős-európai eszmeiség hordozója.
Azé az etikáé, mely a német Michael Stolleis professzor szerint az európai embert abban különbözteti meg más kultúrák népeitől, hogy “az elnyomást, a zsarnokságot nem fogadja el magától értetődőnek”, fatalistán természetesnek. Szenzáció maga a világkép, az hogy a világ mozog, örvénylik és az energia változó alakot ölt, nem veszik el.
A teremtésmondák nem ölégesznek meg az isteni akarattal, hanem isten eredetét is kutatják.
A magyar ősvallás egyedülálló, de nem rokontalan. A rokon uráli népeknél mindenütt kimutatható a dualista világkép és a szálak elvezetnek a japán sintoista hagyomány alapjáig, a Ko-DzSI-KI világképéig.
A ma föllelhető és rekonstruálható világkép ekből Hans Christian Meiser szerint csak az uráli népeké igazi dualista világkép.
A nősténység-hímség dualitása ez, ami a nemek egyenrangúságát, egyenjogúságát is garantálja, s ez a szabadság alapvető garanciája.
Az uráli népek, illetve vallások dualista fölfogása erősen hatott más északi népek, például a germánok hitvilágára, mindenekelőtt Skandináviában, ahol a germánok először csak a Kr. u. 8-9. században jelentek meg és keveredtek össze az ott talált uráli eredetű népekkel, például lappokkal.
Az ős-európai, humánus eszmeiség az uráli népeknél élt legtovább.
Őket érintették legkevésbé az elsősorban Dél felől bevándorló, de a népvándorlás későbbi hullámaiban Kelet felől is érkező, kegyetlen, rabszolgatartó népek, illetve az azok által hozott idegen eszmék (az embert áldozó, észak-afrikai eredetű kultúrákra, a pun, gall és “mocsár-tetem” kultúrákra gondolok).
Az utolsó nagy, sivatagból érkező vallás, a kereszténység a magyar Honvisszafoglalásfoglalás koráig már megsemmisítette az antik kultúrát és megszilárdította a patriarchális feudalizmust Európában.
Mivel fundamentuma az Ószövetség, – mely filozófiai eredetét tekintve, Jehovával és a sátánnal illetve az ördögökkel maga is a zoroasztrizmus, a zarathusztrista dualitás hajtása -, a kereszténység eleve összeegyeztethetetlen az ős-uráli eszmerendszerrel. A nő, a nősténység, a szerelem, a szexualitás mindkét vallásban az istennel szemben álló sötét princípium, a “Rossz” tartozéka.
Ezzel szemben az uráli “iker-örvénylés” dualitásában a nősténység-hímség az istenség lényege, a szerelem, a vágy, a szexualitás az isten teremtő erejének megnyilvánulása.
A judeo-kereszténységben vannak “meghívottak” és “választottak”, tehát eleve fölé- és alá rendeltek.
A magyar ősvallás, a BÜÜN evvel szemben az egyén korlátlan szabadságát hirdette a végső határig, amíg az nem sérti mások korlátlan szabadságát.
A kereszténység gyors elterjedésének és szilárdan berendezkedni tudásának oka az ügyes szervezés volt.
Az omladozó Római Birodalomban és annak peremén törzsfők léptek föl államalapító, egyben dinasztikus igénnyel.
A versengők közül az egyház a legesélyesebbeket támogatta.
A papok szállították a logisztikát, a törzsfők a katonai erőt a vállalkozáshoz. Így jött létre a keresztény Egyház szimbiózisa a dinasztikus feudalizmussal.
A kontinuitás tudatának tetőfokán érte a feudális keresztény Európát az a kellemetlen meglepetés, hogy kellős közepén megjelentek a magyarok, egy, az övéknél fejlettebb haditechnika és logisztika birtokában, és mindemellett magukkal hoztak egy már megsemmisítettnek hitt eszmerendszert, mely az “aszszony-állattá” alázott nőket és a jobbágyokat egyaránt a “szabadság tévút jára” csábítja.
A magyarok minden kétséget kizáró katonai fölényben voltak, de Európa urai és papjai jobban féltek a magyarok vallásától, mint nyilaitól.
Népeiket igyekeztek távol tartani a magyaroktól, ezért találtak ki róluk rémmeséket.
A probléma ezzel azonban nem oldatott meg, a BÜÜN vallást evvel még nem pusztították el. Abevált recepthez folyamodtak – kiszemeltek egy dinasztikus 
egyeduralomra törekvő magyar törzsfőt, név szerint Taksonyt.
A rábaközi táltosok hagyományában ez színigazság. Mennyire igaz, mennyire nem, utólag nehéz eldönteni, ám ha a Lech-mezei eseményeket hadászatilag és főleg annak körülményeit politológialag elemezzük, igen meggondolkodtató eredményt érünk el.
Valószínüleg el köll fogadnunk a rábaközi “sámánok” véleményét, mely szerint a Lech-mezei csatában nem a magyarokat győzték le, hanem az ős-európai eszmeiséget, a szabadság és egyenlőség eszméjét vallásfilozófiává fejlesztő magyar vallást semmisítették meg.
Ám így, vagy úgy, ősei nk csodálatos legendaanyagot és időtálló bölcseletet hagytak ránk örökségül!
Öseink katonai és gazdasági sikereinek okát vallásukban, társadalombölcseletükben köll keresnünk – és megszívlelnünk, ha mint nemzet, ismét egészséges gerinccel, saját lábon akarunk állni.
Mert nem igaz, hogya magyarságot az akkori keresztény, feudális Európába integrálódás mentette meg a biztos pusztulástól.
A magyarok “kereszténnyé szelidítése” az akkorra már velejéig romlott Egyházat és a fejlődésképtelen feudalizmust mentette meg.
A kínaiak ugyanígy “szelidítették meg” a mongolokat a buddhizmussal.
Lehetnek Olvasók, akikben zavart kelt vagy visszatetszést szül, amikor olvasni kényszerülnek a keresztény hitre térítés, majd a Római Egyház befolyásának megszerzése és fenntartása érdekében elkövetett vétkekről.
Máté Imre: Yotengrit (16o – 18 oldal)
Magyar Nő Magazin
Powered by Facebook Comments
Egyet meg kel érteni, a Magyaroknak sosem voltak SÁMÁNAI, CSAK TÁLTOSOK!!!!!. A TÁL T OS – mikor feláldzták a fehér LÓ- vat megsozták a vért, és igy “olvasta” az üzenetet az Istentől.
Egy nyelven beszélünk az Istenünkkel.
Kérlek nézz utánna a szavak jelentésének. Ha megérted, akkor megértheted miért nevetséges a táltos- sámán szembeállítás.
Továbbá az áldomás és áldozat sem keverendő össze. A fehér lovat, pontosabban Ispilángkor futattot lovak közűl a leggyorsabbat diszesen felszerszámozták és körbevezették miután megáldották. Az ünnepség végén farka szörét levágták és elengedték, hogy bárki ménesében tobább adhassa génjeit. Amig a farok szőre vissza nőtt….