Egyszer fent, egyszer lent – tartja a mondás. Az örök igazsággal azonban nem nagyon lehet semmit sem kezdeni, ha nem tudjuk pontosan definiálni, mi is az a lent és hogyan lehet onnan felkerülni. A fizikai valóság önmagában ugyan érzékelteti, mit is jelent lent lenni, a kijutás azonban, csak materiális síkon, nagyon nehéz.
A mesékben nagyon gyakran úgy jut le valaki a mélyebb rétegekbe, hogy beleesik egy kútba, egy szakadékba vagy egy lyukba. Néha azonban ezt a rejtett motívumot egy rejtett ajtó jelképezi, amely mögött lépcsők vezetnek lefelé. Amikor a mesében egy ilyen, ember alkotta szerkezet tűnik fel, az arra utal, hogy a tudattalan mélyebb rétegei valaha összeköttetésben álltak a tudattal, a kapcsolat azonban már rég feledésbe merült vagy elfojtódott. A szerkezet azonban még megvan, a mélybe jutás lehetősége továbbra is fennáll. De hogyan lehet onnan kijutni?
Ha a föld alatt vagyunk, az érzékelésünk máshogy működik. Más lesz a közérzetünk. Elbizonytalanodunk. Gondoljunk egy földalatti pince nyirkos hűvösére, falának nedves-puha tapintására, az erjedő must illatára-ízére vagy éppen a doh szagára, vagy egy metró fülledt és nyomasztó zsúfoltságára, a barlangok hasító csendjére vagy a víz monoton zajára, a vaksötétségre, vagy a félhomályra. Egyáltalán, van még lejjebb, vagy a mélység fenekén vagyunk?
A lenti világ rövid ideig talán érdekes, ám ösztönösen érezzük, itt nem jó. Egyre kellemetlenebbé válik a mélység és egyre szabadulnánk rideg, irtózatos fogságából. Keresgélünk, tapogatózunk a sötétben és egyre kétségbeesettebben kutatjuk azt a bizonyos rejtett ajtót. A sötét leple alatt azonban nincs kijárat, a maga fizikai valóságában nem működnek az érzékszervek. Mégis léteznek olyan emberek, akik valahogy sikerrel kijutnak a feneketlen mélységből. Hogy találják meg a rejtett kis lépcsőt? Miként lelnek rá a fenti világba vezető ajtóra?
Mindenki képes megtalálni a mélységből felfelé vezető utat, ám érzékszervekre hallgatva, tapogatózással, legfeljebb hatalmas energia árán sikerül kijutni. A tudat csak a mindenkiben megszólaló lélek belső hangjával képes tökéletesen együttműködni. A fizikai test és a lélek összhangja megerőltetés nélkül hagyja, hogy ráleljünk a végtelen sötét mélységéből kivezető kicsi ajtóra, amely lehet, hogy éppen csak egy karnyújtásnyira van tőlünk.
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
Igaz!