Ünnepélyes keretek közt adták át tegnap délután Rózsa Sándor felújított síremlékét Szamosújváron, az egykori rabtemetőben. A Téka Alapítvány és az 51. számú Czetz János Cserkészcsapat közös rendezvényén. A szamosújvári származású Pongrátz Gergely emlékplakettjének a felavatásával az ‘56-os forradalomról is megemlékeztek a Kolozs megyei város lakói.
A felújított síremlék, valamint az emlékplakett ünnepélyes avatásán Török Bálint szamosújvári RMDSZ-es alpolgármester elmondta, noha két külön eseményről van szó, ezeket összeköti, hogy Rózsa Sándor és Pongrátz Gergely is forradalmár volt: előbbi az 1848-as események résztvevőjeként, utóbbi pedig 1956-ban a Corvin-közi szabadságharcosok egyik főparancsnokaként.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős főtitkárhelyettese hangsúlyozta, Rózsa Sándor móriczi értelemben vett ellenállásának követendő példa kell lennie, megmaradásra kell ösztönöznie a magyarságot. Rózsa Sándor felújított síremléke az átadását követően a résztvevők átvonultak az örmény katolikus temetőbe, ahol felavatták az emlékplakettet. Pongrátz Gergelyt méltatva Békefi Annamária, Magyarország kolozsvári konzulja úgy fogalmazott, 1956 a dicsőség mellett gyászos fájdalommal is járt. „A külföld érdektelensége mellett pedig a magyar nép megmutatta, hogy harcolni tud szabadságáért, Pongrátz pedig az akkori erdélyi események egyik fontos szereplője volt” – hangsúlyozta a konzul.
Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke a Krónikának elmondta: véletlen egybeesés, hogy a legendás betyár síremlékét is október 23-án avatták fel. „Sikerrel vettünk részt a magyar külügyminisztérium pályázati kiírásán, az átadási határidő pedig pont október végére esett. A város idegenforgalmi nevezetességének számító síremlék felújítása 820 ezer forintba került, Magyarország külügyminisztériuma 700 ezer forinttal járult hozzá ennek sikeréhez” – magyarázta kérdésünkre Balázs-Bécsi Attila. Mint részletezte, először Rózsa Sándor egyik leszármazottja állított emléket elődjének, majd Gabányi János helytörténész állíttatott közadakozásból beton sírkövet 1977-ben, később 1996-ban a helyi RMDSZ és a református egyház hozta rendbe a sírhelyet. A mostani felújítás során 19. századbeli kovácsoltvas kerítéssel vették körbe Rózsa Sándor végső nyughelyét.
Rózsa Sándor, a magyar Robin Hood
Rózsa Sándor 1813. július 13-án született Röszkén. Lopás miatt már 23 éves korában a szegedi börtönbe került. 1848. október 13-án a Honvédelmi Bizottmány mentelmével csatlakozott a szabadságharchoz 150 fős szabadcsapatával, szokatlan kinézetükkel és harcmodorukkal sikereket is arattak, azonban fegyelmezetlenség miatt a csapatot hamarosan feloszlatták. Ezt követően rablásért több ízben lecsukták, ennek ellenére komoly népszerűségre tett szert a nép körében, amiért kizárólag csak a gazdagoktól vett el, másokkal bőkezűen bánt. Korabeli források szerint a zsákmányt mindig egyenlően porciózta ki zsiványcimborái között, magának sosem hagyva többet, mint másnak. Neki köszönhetően nyerte el ma használatos értelmét a betyárbecsület kifejezés is. Rózsa Sándor 1873. május 5-én került Szamosújvárra, az 1267. törzskönyvi számon tartották fogva. A börtönben szabóság, illetve később gyengesége miatt harisnyakötés volt a munkája. 1878. november 22-én halt meg gümőkórban (TBC) a szamosújvári fegyházban.
kronika.ro/magyarno.com
Powered by Facebook Comments
