Meghalt Neil Armstrong

 

 

                                                                                                                                                                                                                                                                                      Az Apollo 11 legénységének parancsnokaként ő volt az első ember, aki kilépett a Hold felszínére.

Amerkai sajtóértesülések szerint meghalt Neil Armstrong amerikai űrhajós, aki elsőként lépett idegen égitest, a Hold felszínére 1969-ben. Az asztronauta néhány hete ünnepelte 82. születésnapját. A hónap elején bypass műtétet végeztek a szívén. Korábban az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szóvivője csak Armstrong feleségétől értesült arról, hogy a 82. évét betöltött asztronauta magához tért műtétje után.

Neil Armstrongnak a koreai háború alatt pilótaként 78 harci bevetése volt. Több kitüntetést kapott. Leszerelése után repülőmérnöki és űrmérnöki diplomát szerzett, majd tesztpilóta lett az amerikai űrkutatási hivatal elődjénél. 1962-ben lett űrhajósjelölt, a világűrben először 1966-ban a Gemini-8 parancsnokaként járt, a küldetésen úrrá lett az egyik hajtómű meghibásodásán. 1968-ban egy holdmodulhoz hasonló szerkezettel végzett próbarepülésen katapultálnia kellett, de ezt is túlélte. Egy évvel később őt választották a Holdra szállást végrehajtó Apollo-11 űrhajó parancsnokának.

Az „űrversenyben” addig sorozatos vereségeket elszenvedő Egyesült Államok (a szovjetek bocsátották fel az első mesterséges holdat, és szovjet volt az első űrhajós is) 1961-ben 25 milliárd dolláros programot hirdetett, hogy az első ember a Holdon már amerikai lehessen. Az Apollo-11 1969. július 16-án, 14 óra 34 perckor indult el, fedélzetén Neil A. Armstrong parancsnokkal, Michael Collins és Edwin E. Aldrin űrhajóssal. A parancsnoki kabin, a műszaki egység és a holdkomp egy száz méternél is magasabb hordozórakéta orrában kapott helyet. Az űrhajó július 19-én pályára állt a Hold körül, Armstrong és Aldrin másnap az Eagle névre keresztelt holdkomppal megkezdte a Holdra szállást.

Kis híján kudarcot vallottak, mert a landolásra kiszemelt Nyugalom Tengere csak a Földről tűnt síknak, közelről kiderült, hogy hatalmas kövek borítják. Már a két perc manőverezésre elég üzemanyag végén jártak, amikor alkalmas helyet találtak és jelenthették: „A Sas leszállt”.

1969. július 20-án magyar idő szerint 21-én 3 óra 56 perckor lépett Neil Armstrong személyében az első ember idegen égitest felszínére. „Kis lépés egy embernek, nagy ugrás az emberiségnek” – hangzottak szavai. Húsz perccel később Aldrin is csatlakozott hozzá, a két űrhajós kitűzte az amerikai zászlót, talajmintát vett, de jobbára csak futkároztak és ugrándoztak, élvezték a földinél hatszor kisebb gravitációt.

A holdkomp két és fél óra múlva szállt fel, az űrhajósok július 24-én landoltak a parancsnoki kabinnal a Csendes-óceánon. A Hornet anyahajó fedélzetén Richard Nixon elnök várta őket, de a hősöket azonnal biológiai védőruhába öltöztették, a karanténból csak augusztus 12-én „szabadultak”, miután kiderült, hogy a Holdon nincs élet.

A holdraszállás és a “kis és nagy lépés”:

A Holdra szállás hatalmas tudományos és propaganda siker volt az Egyesült Államok számára, a tévéközvetítést világszerte 528 millió ember látta. Ennek ellenére még ma is sokan vélik úgy, hogy átverés áldozatai lettek és senki nem járt a Holdon. Szerintük a felvételek egy titkos bázison készültek, bizonyítékként például a csillagok hiányát, az irreális árnyékokat hozzák fel, és azt állítják, a leszálló holdkompot egy magasan szálló repülőgépből lökték ki.

Armstrong néhány éve bírálta Obamát

Nem kis feltűnést keltett néhány éve, amikor az amerikai elnök űrkutatási politikáját bírálta a kongresszusban. Úgy vélte, rossz tanácsadókra hallgatott az elnök, amikor törölte a költségvetésből a Holdra visszatérés programját. Obama előzőleg bejelentette, hogy Washington nem költ többet a George Bush által 2004-ben indított, a Holdra való visszatérést, majd a Marsra való űrutazást magában foglaló Constellation nevű űrprogramra. Az elnök néhány héttel később ismertette saját űrkutatási elképzeléseit, amelyek szerint 2035-re tervezik a Marsra történő űrutazást, és kifejlesztik az űrsiklók újabb nemzedékét.

 

fn.hir24/noknek.magyartudat.com

 

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Next Post

Szappan, vagy tusfürdő?

vas aug 26 , 2012
Természetes alapanyagból, kézzel készített szappanok csalogatják azokat, akik a tömegáruk kínálatánál többre vágynak. De mi a helyzet a folyékony szappanokkal? Íme egy-két tipp, hogy ne vesszünk el a tusfürdőktől roskadozó polcok között. Tusfürdő diadalútja A szappanok több ezer éves történetében mérföldkövet jelentett a századforduló, ekkor jelent meg folyékony változatuk. Mára […]

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás