Mária szent nevenapja az újkorban, különösen Bécs török alóli felszabadulása után vált egyetemes ünneppé. A kultuszt Közép-Európában a passaui Mariahilf-kegykép (Segítő Boldogasszony) tisztelete ihlette. A kegykép a török alóli felszabadulás szimbóluma lett. A hagyomány szerint 1683-ban Lipót császár Bécs ostroma alatt e kegykép előtt imádkozott a győzelemért, nem hiába. Az ostrom szeptember 12-én a törökök vereségével végződött.
A Segítő Boldogasszony kultusza a 18. században patrocíniumok és kegyképmásolatok formájában rohamosan terjedt Magyarországon. Különösen tisztelték a Magyarországra vándorolt németek. Számos búcsújáróhelyünk oltárán áll a Mariahilf-kegykép másolata. Az e kegyhelyeket látogató búcsúsok körében különösen virágzott Mária nevének tisztelete. Ez jó alkalom volt a vendégségre, amikor messziről is eljöttek a családtagok egymást meglátogatni, nagy volt a sütés-főzés. Megjelentek a vásárosiak is, úgyhogy a búcsú igazi népünnepély volt.
A Mária keresztnév igen kedvelt volt a parasztság körében, és máig gyakran előfordul. A kultusz azonban német, illetve németes jellegét máig megőrizte.
Kunsziget öregjei szerint, ha ezen a napon szép az idő, akkor a vénasszonyok nyara hosszú és derűs lesz. Úgy tartja a mondás, ha a szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek. Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.
Köszöntjük a névnapjukat ma ünneplő Máriákat!
Címlapfotó: Belvárosi Plébániatemplom
(Forrás: MEK)
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
