


Magyarnak lenni
Magyarnak lenni magatartást jelent. Valamikor a régmúltban világszemléletet, mondhatni vallást jelentett. Az emberi magatartás mai, leggyakrabban tapasztalt formája a szembenállás a másik emberrel, a harc a hatalomért, az uralkodás a másik ember fölött, az anyagi javak mértéktelen szerzése és felhalmozása.
Pap Gábor ezt „káini normatívának” nevezi, ahol „a siker záloga: idejében tudd meg, ki nálad jobb és azonnal irtsd ki”. Ezzel szemben a magyar erkölcs a Hunor és Magyar által felmutatott értékrendet, a szkíta hagyatékot követi. Testvérének tekinti a másik embert, akiért áldozatot is tud hozni. A világban nem túl népszerű ez a viselkedési minta, Jézus se volt népszerű az Őt keresztre feszítők körében.
A magyar lelkiség jellemző vonása a becsületesség és az elesettek megsegítése. Nem véletlen az, hogy a cserkészmozgalom a magyarok
körében terjedt el a legerőteljesebben (számbelileg és minőségileg egyaránt). Ha bárhol a világon történik valamilyen katasztrófa, mindig akad egy magyar segélyszervezet13, vagy egyén, amelyik a világon az elsők között indul a helyszínre, orvosi és anyagi segítséggel, gyakran az életét kockáztatva. így volt ez a 89-es romániai események alkalmával is, amikor Magyarországról tömegesen mentek Erdélybe segíteni, nem csak magyaroknak, hanem románoknak is. így veszítette életét Tóth János, aki egy teherautónyi segélyt vitt volna Temesvárra – ám Aradon a szekuritáte alakulatok rájöttek, noha tudták, hogy milyen céllal érkezik.
A 2olo-es vörösiszap-katasztrófa okozta károk helyreállítása a magyar nemzet összefogásának szép példája (a bel- és külföldi magyarok
adományai, a gyors szervezés és munka). Egy másik népszerű példája a segítségnyújtásnak mintegy száz éve történt.
A Titanic tragédiája közismert, a magyar vonatkozást azonban kevesen ismerik. A Titanic 1912 április 10-én indult Írországból New York felé 2207 utassal a fedélzetén. 41,7 km /h sebességgel rohant a jeges tengeren, hogy megnyerje a „Leggyorsabb hajó” címet.
1912 április 14-én éjjel 11 óra 41-kor jéghegynek ütközött. A 270 m hosszú, 66 ezer tonnás hajót a jéghegy mintegy 90 m hosszan felhasította. Amikor kiderül a helyzet súlyossága, a hajóról kétségbeesve kérik a segítséget. A vészjelzések eljutottak számos hajóra, sőt a szárazföldre is.
Egyedül a „Californian” nem vesz tudomást az ügyről, aki pedig mintegy 20 km-re van látótávolságon belül, aki ha komolyan veszi a segélykérést, minden utast megmenthetett volna. De egyszerűen nem hitte, hogy az elsüllyeszthetetlennek hitt luxushajó bajba juthatott és kikapcsolták a készüléket, majd később értetlenül nézték a Titanic vészjelző rakétáit. A mentőcsónakokban feleannyi hely volt, mint utas, sokan a -2,2° C-os (a sós víz fagyáspontja a só mennyiségétől függően 0° C alatti) vízbe estek, mások beleugrottak. Az események háttere nem eléggé ismert. Bizonyos vélemények (és magyarázatok) szerint merénylet történt, egyes befolyásos személyek félreállítása (elpusztítása) céljából.
A Carpathia nevű utasszállító magyar kivándorlók szállítására épült és 1912 április 12.-én indul New York-ból Fiume felé. A kapitány
– Arthur Henry Rostron – nem volt magyar nemzetiségű, de a személyzet egy része magyar volt (az egyik orvos is) és a hajón magyar szellem uralkodott. Amikor a Carpatia észrevette a vészjelzéseket 107,4 km-re volt a Titanic-tól és délre tartott. Tudomást szerezve az ütközésről, a kapitány azonnal intézkedett: irányváltás és emelt sebességgel sietni a bajbajutott megsegítésére, előkészületek a Titanic utasainak fogadására (orvosi felkészülés, meleg tea, kávé, takarók, kabinok). A Carpathia nagy sebességgel rohant a jéghegyek között.
,Amikor megláttam, hogy milyen rengeteg jég között haladtam teljes gőzzel, kivert a veríték – mondta később egy barátjának a kapitány. Megborzongtam, és arra gondoltam: az Ó keze tartotta a kormányt egész éjszaka, nem az enyém!” Hajnalodott már, amikor a Carpathia felvette a túlélők első csónakját (705 ember menekült meg). A Titanic-ot már rég elnyelték a hullámok.
Amikor már minden túlélő a Carpathia fedélzetén volt, megjelent a Califomian is, aki mindvégig a közelben volt és mindenkit megmenthetett volna. A Carpathia példátlan segítségnyújtása, a magyar szellemiség kifejezésre juttatása volt. Ezután a hajót és legénységét mindenhol megkülönböztetett tisztelet fogadta. A kapitány Budapesten magas állami kitüntetést kapott.
Szabó Sinkó Magda: A magyar géniusz/részlet/
magyarno.com
Powered by Facebook Comments