Sok híres magyar feltaláló mellett kevesen tudják, hogy 1971-ben a Hold felszínét kutató holdjáró jármű (Lunar Rover) tervezője Pavlics Ferenc volt.

Pavlics Ferenc (Balozsameggyes,[1] 1928. február 3.) gépészmérnök, kutató, az 1971-ben a Hold felszínét kutató holdjáró jármű (Lunar Rover) tervezője.

Szülei tanítók voltak. A szombathelyi Faludi Ferenc Reálgimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát 1950-ben.

1956-ban elhagyta az országot. 1957-ben a General Motors (GM) kutató részlegén, Detroitban kezdődött el amerikai mérnöki pályafutása, kezdetben nagy mozgékonyságú terepjáró járművek kifejlesztésével foglalkozott a US Army Tank Automotive Command számára.

Közben a Michigani Egyetemen posztgraduális tanulmányokat folytatott.

1961-ben a GM Santa Barbara-i kutatóintézetébe helyezték át, ahol vezető mérnökként vett részt bolygók felszínén közlekedő távirányítású és ember vezette terepjárók tervezésével, fejlesztésével kapcsolatos kutatómunkákban.

Később a NASA JPL és a Boeing Aerospace Corparation megbízására a GM szerződéses munkáinak keretében a holdbázisú terepjáró kocsi kifejlesztését irányította.

Műszaki igazgatóként felelős volt az Apollo-programban megvalósult holdjármű (Lunar Roving Vehicle) tervezéséért és kivitelezéséért.

A világ első Földön kívüli járműve, a holdi talajviszonyokra tervezett különleges kerekének köszönhetően, három napig sikeresen működött a Holdon 1971-ben, az Apollo–15 űrhajó holdra szállása alkalmával, majd másik két példánya 1972-ben az Apollo–16 és az Apollo–17 űrhajók járműveként is. Mindhárom jármű a Holdon maradt.

1971-ben NASA-díjat kapott az Apollo-program sikeréért.

Később a hibrid hajtású és üzemanyagcellás járművek kutatása felé fordult. Részt vett a Santa Barbara-i elektromos meghajtású autóbusz-hálózat kifejlesztésében.

Rendszeres kapcsolatot tart Magyarországgal.

2000-ben aranydiplomát, 2010-ben gyémántdiplomát kapott a Műegyetemen, 2005-ben a magyar autógyártás 100. évfordulóján a Műegyetemen megtartott ünnepség díszvendége volt. 2008. március 15-e alkalmából megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést.

2010-ben a Magyar Mérnöki Kamara tiszteletbeli tagjává választották, a szervezet Gépészeti Tagozata pedig Botka Imre-díjjal ismerte el munkásságát.

Forrás: Wikipédia

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Previous post A leandert már kitehetjük a szabadba
Next post Készítsünk tavaszi ajtódíszt

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük